I. fejezet

Bevezető rendelkezések

 

A rendelet hatálya

 

1. §
(1) A rendelet hatálya a közúti gépjárművel végzett fuvarozásra, továbbá közúti gépjárművek bérbe adására vagy – gépjárművezetővel történő – rendelkezésre bocsátására (a továbbiakban együtt: árutovábbításra) terjed ki.

(2)A rendelet alkalmazásában közúti gépjármű (a továbbiakban gépjármű): a gépkocsi, a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a tehermotorkerékpár és az ilyen járművek által vontatott pótkocsi.

(3)A darabárufuvarozásra a III. fejezetben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha az árut nem gépjárművel továbbítják.

 

Díjak

 

2. §
Az árutovábbítási szerződés okmányairól (fuvarlevél, menetlevél stb.) külön jogszabály rendelkezik.

 

Keretszerződés

 

3. § 
A szerződő felek nagy mennyiségű áru fuvarozására vagy meghatározott időközönként ismétlődő árutovábbításra tartós együttműködésüket is szabályozó szerződést (a továbbiakban: keretszerződést) köthetnek. A keretszerződést írásba kell foglalni; az írásba foglalás elmaradása azonban – ha a teljesítést már megkezdték – a keretszerződés érvényességét nem érinti.

 

II. fejezet

Fuvarozás

 

4. § 
Gépjárművel végzett fuvarozásnál a szerződő felek (a fuvaroztató és a fuvarozó) jogaira, kötelezettségeire, valamint a szerződés teljesítésére a Polgári törvénykönyv fuvarozásra vonatkozó rendelkezéseit az 5–15. §-ban foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

 

5. §
A fuvardíjat, továbbá a fuvarozásra szükségesen és hasznosan fordított, a fuvarozó által megelőlegezett és a kiszolgáltatáskor meg nem térített költségeket az annak fizetésére kötelezett legkésőbb 30 napon belül köteles teljesíteni, kivéve, ha a 30 napnál hosszabb teljesítési határidő szerződésben való kikötését – ezzel arányban álló – más előnynek a fuvarozó javára írásbeli szerződésben történő vállalása ellensúlyozza. A felek ezzel ellentétes megállapodása semmis.

 

Különleges feltételekkel fuvarozható áruk

 

6. §
(1) Ha az áru fuvarozását jogszabály vagy hatósági rendelkezés különleges feltételhez köti, e feltétel teljesítése a fuvaroztató feladata. A fuvaroztatónak a fuvarozóval közölnie kell az ilyen áru biztonságos kezeléséhez szükséges előírásokat.

(2) A gépjárműre nem rakhatók fel együtt olyan áruk, amelyek együttes fuvarozása a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné.

(3) A fuvaroztató kísérőt köteles adni nagy értékű áru (pénz, művészi tárgy, régiség, értékes szőrme, különleges műszer stb.), ketrecbe nem zárt élő állat, valamint olyan áru fuvarozásához, amely jogszabály értelmében csak kísérővel fuvarozható. A kísérő fuvarozás közben az árut gondozza, az árura vonatkozó okmányokat kezeli.

 

A fuvaroztató rendelkezési joga

 

7. § 
A fuvaroztató a fuvarozónak az áru továbbításával kapcsolatban utasítást addig adhat, amíg a gépjármű a felrakás helyét el nem hagyja. Ez a fuvaroztatónak az áruval való utólagos rendelkezési jogát nem érinti.

 

Fuvarozási határidő

 

8. § 
(1) A fuvarozási határidő – eltérő megállapodás hiányában – a fuvaroztató által meghatározott vagy az adott áruval megrakott gépjárművel járható legrövidebb fuvarozási útvonal minden megkezdett 20 kilométerére 1 óra. A fuvarozási határidő az áru átvételének időpontjában kezdődik.

(2) Ha a fuvarozó a fuvarozási határidőt túllépi, a késedelem minden megkezdett órájára a fuvardíj 2%-ának megfelelő összegű kötbért köteles fizetni.

(3) Keretszerződésnél a szerződés – vagy az egyes részfeladatok – teljesítésére meghatározott határidő túllépéséért kell kötbért fizetni. Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, a kötbér mértéke a késedelem minden megkezdett napján a fuvardíj 0,5%-ának, összesen legfeljebb a fuvardíj 15%-ának megfelelő összeg.

 

A fuvarozó kötelezettsége fuvarozási vagy kiszolgáltatási akadálynál

 

9. §
(1) Ha a fuvarozás valamilyen okból nem folytatható, vagy az áru kiszolgáltatása nem lehetséges, a fuvarozónak – a (2) és (3) bekezdésben foglalt esetet kivéve – a fuvaroztatót haladéktalanul értesítenie kell.

(2) Ha a fuvarozás kerülő útvonalon lehetséges, azt az adott áruval megrakott gépjárművel járható legrövidebb kerülő útvonalon kell teljesíteni.

(3) Árukíséretnél a fuvarozónak fuvarozási vagy kiszolgáltatási akadály esetén az árukísérő rendelkezései szerint kell eljárnia.

 

10. §

 

Az áru elveszése

11. § 
(1) Az áru elveszettnek tekinthető, ha a fuvarozó azt a fuvarozási határidő lejártától számított 8 napon belül nem szolgáltatja ki.

(2) A fuvarozó haladéktalanul értesíti a fuvaroztatót, ha az elveszettnek tekintett áru a fuvarozási határidő lejártától számított egy éven belül megkerül. A fuvaroztató a megkerült áruval az értesítés feladásától számított 30 napon belül rendelkezhet.

 

Az áru sérülése, hiánya

 

12. § (1)
Ha a fuvarozó az áru sérülését vagy hiányát észleli vagy gyanítja, illetőleg ha az átvevő az áru kiszolgáltatásakor kármegállapítást kér, a fuvarozó az árut megvizsgálja, és erről jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyv másolatát a fuvaroztató kapja meg.

(2) A jogosult az áru átvételét megtagadhatja, ha a fuvarozó a sérülést vagy hiányt nem igazolja, illetőleg kívánsága ellenére jegyzőkönyvet nem vesz fel.

 

A fuvaroztató felelőssége

 

13. §
(1) Ha a fuvaroztató a fuvarozót megtévesztve olyan árut ad át fuvarozásra, amelyre szerződés nem köthető, vagy azt az előírt különleges feltételek teljesítése nélkül fuvaroztatja, a fuvarozó – ennek felismerésekor – választása szerint

a) a fuvarozást abbahagyhatja (ha az áru megőrzése biztosítható),

b) az árut a feladás helyére visszafuvarozhatja, vagy

c) az árut a rendeltetési helyére fuvarozhatja.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt áru fuvarozásából eredő minden kár és költség a fuvaroztatót terheli.

(3) Ha a fuvaroztató vagy megbízása alapján az áru feladója vagy a felrakást végző a gépjárműre annak teherbírását meghaladó tömegű árut rak fel és a közúti forgalomban az ellenőrző hatóság túlsúlyt állapít meg, a fuvaroztató – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a külön jogszabályban meghatározott bírságot köteles fizetni.

 

Igényérvényesítés

 

14. § 
(1) A fuvarozási szerződésből eredő igény – kivéve, ha a fuvarozó magánszemély – bíróság előtt csak abban az esetben érvényesíthető, ha az érdekelt fél előzetesen írásban peren kívüli egyeztetést kezdeményezett, és az nem vezetett eredményre, vagy a másik fél a peren kívüli egyeztetést kezdeményező írásbeli felhívásra 60 napon belül nem válaszolt.

(2) A peren kívüli egyeztetést kezdeményező írásbeli felhíváshoz csatolni kell az igény elbírálásához szükséges okiratokat (fuvarlevelet, számlát, jegyzőkönyvet stb.).

 

A fuvarozáshoz kapcsolódó tevékenységek

 

15. §
Ha a fuvarozó – a fuvarozás mellett – elvállalja azt is, hogy az árut

a) a fuvaroztató nevében – a fuvaroztató és harmadik személy közötti szerződés alapján – harmadik személytől átveszi, vagy harmadik személynek átadja (házhoz szállítás),

b) a fuvaroztató nevében – a fuvaroztató és harmadik személyek közötti szerződések alapján – harmadik személyektől úgy veszi át, illetőleg harmadik személyeknek úgy adja át, hogy az áru átvételének, illetőleg átadásának idejét, valamint az áru mennyiségét a harmadik személyek határozzák meg (árugyűjtés és térítés),

c) vasútállomáson vagy kikötőben a fuvaroztató nevében a vasúttól, a vízi- vagy légifuvarozótól átveszi, illetőleg részükre továbbfuvarozás céljából átadja (állomási szállítmányozás), a szerződésre a Polgári Törvénykönyv szállítmányozásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

15/A. §

(1) A fuvaroztatónak vagy megbízása alapján az áru feladójának vagy a felrakást végzőnek a rakomány tömegéről – külön jogszabályban foglaltak szerint – jármű-tömegbizonylatot vagy írásbeli nyilatkozatot (a továbbiakban együtt: nyilatkozat) kell az áru felrakásához kapcsolódóan kiállítania és a jármű vezetőjének átadni. Ennek hiányában a fuvarozó a fuvarozást nem kezdheti meg. A nyilatkozat késedelmes kiállításából keletkező kárt a fuvaroztató vagy a felrakó köteles a fuvarozónak megtéríteni. Ha a nyilatkozat alapján a fuvarozó vagy a jármű vezetője megállapítja, hogy a jármű össztömege a rakománnyal együtt meghaladja a jármű külön jogszabályban11 meghatározott megengedett legnagyobb össztömegét, a fuvarozást nem kezdheti meg. Ezt követően a rakomány továbbításával kapcsolatban szükséges intézkedések megtételéről vagy ennek kezdeményezéséről a bizonylat kiállítójának haladéktalanul intézkednie kell.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, a rakomány tömegére vonatkozó nyilatkozat nem valóságnak megfelelő tartalommal történt kiállításáért külön jogszabály alapján fizetendő bírság a nyilatkozat kiállítóját terheli.

 

III. fejezet

Darabáru-fuvarozás

 

16. § 
Darabáru-küldemény fuvarozására a II. fejezetben foglaltakat a 17–26. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

 

A darabáru-küldemény fogalma

 

17. § 
(1) Darabáru-küldemény az 5000 kilogrammot el nem érő tömegű olyan áru (árudarabok összessége), amelyet a fuvarozó helységek között az erre kialakított rendszerben egy feladótól egy címzett részére továbbít. A darabáru-fuvarozás útvonalát és eszközét a fuvarozó határozza meg.

(2) Nem fuvarozható darabáru-küldeményként

a) ömlesztett tömegáru,

b) élő állat,

c) olyan áru, amely más áruval össze nem rakható,

d) olyan áru, amelyet fuvarozás közben melegíteni vagy hűteni kell.

 

18. §

 

A darabáru-küldemény átvétele

 

19. §
(1) A fuvarozó szerződéskötési kötelezettsége esetében köteles a darabáru-küldeményt darabárus szolgálati helyén haladéktalanul, egyébként – ha a felek másként nem állapodnak meg – a megrendelés megérkezésétől számított 3 munkanapon belül fuvarozásra átvenni.

(2) Ha a fuvarozó szerződéskötési kötelezettsége ellenére a küldeményt nem veszi át, vagy a megrendelést visszautasítja, köteles a fuvaroztató ebből eredő tényleges kárát megtéríteni.

 

Az árudarabok megjelölése

 

20. §
A fuvaroztató köteles a küldeményhez tartozó egyes árudarabokat úgy megjelölni, hogy a jelölésből kitűnjék az árudarabok egymáshoz (egy küldeményhez) tartozása.

 

Rakodás

 

21. § 
(1) A darabáru-küldemény rakodását a fuvarozó végzi, az alábbi kivételekkel:

a) az átvétel helyén a feladó, a kiszolgáltatás helyén a címzett köteles közreműködni

– a 100 kg-ot meghaladó tömegű árudarab,

– az új, kész vagy további megmunkálásra szánt bútor (a magánszemély által feladott ilyen bútor kivételével)

fel-, illetőleg lerakodásában,

b) az átvétel helyén a feladó, a kiszolgáltatás helyén a címzett köteles elvégezni

– az 500 kg-nál nehezebb árudarab,

– a 100 vagy ennél több darabból álló küldemény

fel- és lerakását (szállítótartály esetében, ha a fel- és lerakás feltételei nem biztosíthatók, a be- és kirakását).

(2) A rakodást az (1) bekezdés a), illetőleg b) pontjában megjelölt esetben is a fuvarozó irányítja.

(3) Ha a darabáru-fuvarozást erre alkalmas rakodóberendezéssel ellátott gépjárművel végzik, a szállítótartály fel- és lerakása a fuvarozó feladata.

(4) Ha az átvétel vagy a kiszolgáltatás helye a fuvarozó szolgálati helye, minden küldemény fel-, illetőleg lerakását a fuvarozó végzi.

(5) A fuvarozó rakodási kötelezettsége kiterjed az árudarabok 25 méter távolságról és 1,5 méter szintkülönbségről a gépjárműre fel-, illetőleg ugyanilyen távolságra és szintkülönbségre történő lerakodására.

 

Utólagos rendelkezés

 

22. § 
(1) Utólagos rendelkezés csak az egész küldeményre adható.

(2) Egy fuvarozás során csak egyszer – és legfeljebb kétnapi időtartamra – adható olyan utólagos rendelkezés, hogy a fuvarozó a küldeményt útközben tartóztassa fel, vagy kiszolgáltatását tartsa függőben.

(3) A fuvarozó az utólagos rendelkezés végrehajtásának akadályáról a fuvaroztatót értesíti.

 

Fuvarozási határidő

 

23. §
(1) A fuvarozási határidő, ha a felek rövidebb határidőben nem állapodtak meg,

a) megyén belüli fuvarozásnál három nap,

b) egyébként hét nap.

(2) A fuvarozási határidő a küldemény átvételét követő munkanap 0 órájától kezdődik.

(3) A fuvarozási határidőbe nem számít bele a hatósági intézkedés folytán bekövetkezett feltartóztatás időtartama, kivéve, ha arra a fuvarozó adott okot.

(4) A fuvarozási határidő újrakezdődik, ha a fuvaroztató olyan utólagos rendelkezést ad, hogy a fuvarozó a küldeményt részére szolgáltassa vissza, vagy más rendeltetési helyen, illetőleg más címzettnek szolgáltassa ki.

 

Felelősség a fuvarozási határidő túllépéséért

 

24. § 
(1) Ha a fuvarozó a fuvarozási határidőt túllépi, a késedelem minden megkezdett napjára a fuvardíj 15%-ának megfelelő összegű kötbért köteles fizetni.

(2) Ha a fuvarozási határidő nem munkanapon jár le, a fuvarozó nem köteles kötbért fizetni, amennyiben a küldeményt legkésőbb az azt követő első munkanapon kiszolgáltatja.

 

A küldemény elveszése

 

25. § 
A küldemény elveszettnek tekinthető, ha a fuvarozó azt a fuvarozási határidő lejártától számított 30 napon belül nem szolgáltatja ki.

 

A keretszerződésre vonatkozó eltérő rendelkezések

 

26. § 
A darabáru-fuvarozásra kötött keretszerződésre a szerződéskötési kötelezettség nem vonatkozik.

 

IV. fejezet

Gépjárműbérlet

 

27. § 
(1) Gépjármű bérbe adásánál a szerződő felek (a bérbe adó és a bérlő) jogaira, kötelezettségeire, valamint a szerződés teljesítésére a Polgári törvénykönyvnek a dolgok bérletére vonatkozó rendelkezéseit a (2)–(4) bekezdésben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A bérbe adó és a bérlő a gépjármű használatba adásakor és visszavételekor jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyv tartalmazza a gépjármű műszaki állapotát és a gépjármű üzemeltetésével kapcsolatos lényeges adatokat.

(3) A jegyzőkönyv átadásakor a bérbe adó köteles a bérlő rendelkezésére bocsátani a gépjármű forgalmi engedélyét, javítási könyvét és a gépjármű használatához szükséges egyéb iratokat (menetlevelet stb.).

(4)

 

V. fejezet

A gépjármű rendelkezésre bocsátása

 

28. § 
(1) Gépjármű – gépjárművezetővel történő – rendelkezésre bocsátásánál a szerződő felek (a megrendelő és az üzemben tartó) jogaira, kötelezettségeire, valamint a szerződés teljesítésére a Polgári törvénykönyv vállalkozásra vonatkozó rendelkezéseit a 29–34. §-ban foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A gépjármű rendelkezésre bocsátására kötött szerződésben az üzemben tartó meghatározott számú, teherbírású, típusú és jellegű gépjárművet bocsát a megrendelő rendelkezésére; az árutovábbítási feladatokat a megrendelő határozza meg, és közli a gépjármű vezetőjével.

 

Felelősség a gépjármű kiállításáért

 

29. § 
Ha az üzemben tartó a gépjárművet a szerződésben meghatározott időben vagy – legkésőbb – az azt követő 30 percen belül nem állítja ki, a megrendelő kártérítésként követelheti

a) a rakodás eredménytelen megkísérléséből eredő költségeket,

b) a más járműért kifizetett díjtöbbletet, továbbá a szerződésszegés folytán keletkezett egyéb kárát.

 

30. §

 

31. §

 

32. §

 

A megrendelő felelőssége

 

33. § 
A megrendelő felelősségére a 13. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

 

Tehertaxi rendelkezésre bocsátása

 

34. § 
(1) Tehertaxi rendelkezésre bocsátására az üzemben tartót szerződéskötési kötelezettség terheli.

(2) Ha az üzemben tartó a szerződéskötési kötelezettsége ellenére a tehertaxit nem bocsátja a megrendelő rendelkezésére, köteles az ebből eredő tényleges kárt megtéríteni.

 

Eltérő rendelkezések áruátvétel esetére

 

35. §
Ha a rendelkezésre bocsátott gépjármű vezetője az árut továbbítás céljából átveszi, az átvételtől az áru kiszolgáltatásáig a szerződés teljesítésére a II. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

VI. fejezet

Vegyes rendelkezések

 

36. §

 

37. § Ez a rendelet az 1982. évi január hó 1. napján lép hatályba.

 

Utolsó módosítás : 2011.05.06.