A rendelet alkalmazási köre

 

1. § (1) E rendelet alkalmazási köre kiterjed:

a) a közúti járművezetők tanfolyami képzésére (a továbbiakban: képzés) és vizsgáztatására,

 

b) a közúti járművezetői szakoktató (a továbbiakban: szakoktató), továbbá a képző szerv szakmai irányítását ellátó iskolavezető (a továbbiakban: iskolavezető) képzésére és vizsgáztatására,

 

c) a közúti járművezetői vizsgabiztos (a továbbiakban: vizsgabiztos) képzésére és vizsgáztatására,

 

d)a tehergépkocsi és autóbuszvezetők alapképesítésének megszerzéséhez kapcsolódó vizsgáztatásra és továbbképzési képesítésük megszerzéséhez kapcsolódó szaktanfolyami képzésre és vizsgáztatásra,

 

e) a b)–d) pontban nem említett, egyéb közúti közlekedési szakemberek szaktanfolyami képzésére és vizsgáztatására.

 

(2) A rendeletben meghatározott közlekedési hatósági feladatok ellátásakor – a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) regionális igazgatóságai (a továbbiakban: regionális igazgatóság) és az NKH Központi Hivatalának eljárására – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

Értelmező rendelkezések

2. § A rendelet alkalmazásában:

15. képző szerv: az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó vagy oktatói munkaközösség, aki/amely a teljes képzési szolgáltatásra képzési engedélyt kapott,

37. tehergépkocsi és autóbuszvezetők alapképesítése és továbbképzési képesítése: a tehergépkocsival és autóbusszal végzett közúti közlekedési szolgáltatást, illetőleg közúti áru- és személyszállítást végző járművet vezető részére külön jogszabályban meghatározott képesítés.

 A tehergépkocsi és autóbuszvezetői alap- 
és továbbképzési képesítés megszerzésének feltételei 

33/A. § Tehergépkocsi és autóbuszvezetői alapképesítést és továbbképzési képesítést annak a személynek (a továbbiakban: gépkocsivezető) kell megszereznie, aki

 

a) a közúton C1, C1+E, C, C+E, D1, D1+E, D, D+E kategóriájú – vagy ezekkel egyenértékűnek elismert – vezetői engedéllyel vezethető járművet vezet, és

 

aa) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban: EGT-állam) állampolgára, vagy

 

ab) nem EGT-állam állampolgára és Magyarországon székhellyel rendelkező vállalkozás alkalmazza vagy foglalkoztatja,

 

b) EGT-államban vagy nem EGT-államban állampolgársággal rendelkező olyan gépkocsivezető, akinek szokásos tartózkodási helye a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet 14. cikke rendelkezései szerint Magyarországon van, C1, C1+E, C, C+E, D1, D1+E, D, D+E kategóriájú – vagy ezekkel egyenértékűnek elismert – vezetői engedéllyel nem rendelkezik és a 33/B. §-ban meghatározott alapképesítést kívánja megszerezni.

 

Szakmai alapképesítés

33/B. § (1) A 33/A. § a) pontjában meghatározott azon gépkocsivezető, aki
a) D1, D1+E, D, D+E kategóriájú vezetői engedélyét 2008. szeptember 9-ét,
b) C1, C1+E, C, C+E kategóriájú vezetői engedélyét 2009. szeptember 9-ét követően szerezte meg – a közúton történő járművezetéshez – a szakmai alapképesítés (a továbbiakban: alapképesítés) megszerzésére kötelezett.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett gépkocsivezető részére az alapképesítés megszerzése nem kötelező.

(3) Alapképesítést az a gépkocsivezető szerezhet, aki
a) EGT-állam állampolgára és szokásos lakóhelye a külön jogszabályban foglaltak szerint Magyarországon van;
b) nem EGT-állam állampolgára és munkavállalási jogosultsága van vagy Magyarországon bejegyzett vállalkozás foglalkoztatja.

(4) Az alapképesítés megszerzésével kapcsolatos rendelkezéseket a 12. melléklet tartalmazza.

Szakmai továbbképzés

33/C. § (1) A 33/A. § a) pontjában meghatározott gépkocsivezető

 

a) az alapképesítés megszerzését követő öt éven belül,

 

b) ha alapképesítés megszerzésére nem kötelezett

 

ba) a D1, D1+E, D, D+E kategóriájú jármű esetében a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 1. mellékletének A. részében meghatározott nemzetközi autóbuszvezetői szolgáltató képesítés alapján kiadott igazolvány érvényességéig, de legfeljebb 2013. szeptember 10-éig,

 

bb) a C1, C1+E, C, C+E kategóriájú jármű esetében a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 1. mellékletének A. részében meghatározott nemzetközi árufuvarozói szolgáltató képesítés alapján kiadott igazolvány érvényességéig, de legfeljebb 2014. szeptember 10-éig

 

– a közúton történő járművezetéshez – szakmai továbbképzési képesítés (a továbbiakban: továbbképzési képesítés) megszerzésére kötelezett.

 

(2) A továbbképzési képesítés a megszerzésétől számított öt évig érvényes. A gépkocsivezető ötévente továbbképzésen vesz részt.

 

(3) Továbbképzési képesítést az szerezhet, aki

 

a) megfelel a 33/B. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek;

 

b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kategóriájú érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik;

 

c) EGT-államban szerzett alapképesítéssel rendelkezik vagy ennek megszerzésére nem kötelezett.

 

(4) A továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos rendelkezéseket a 13. melléklet tartalmazza.

 

Az alapképesítés és továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos rendelkezések

33/D. § (1) A képző szerv részére az alapképesítés és a továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos szaktanfolyam megtartását az NKH Kiemelt Ügyek Igazgatósága a rendeletben foglaltak alapján engedélyezi.

 

(2) Az alapképesítés megszerzésével kapcsolatos vizsgán az NKH Központi Hivatala által kijelölt vizsgabiztosok vizsgáztatnak. A vizsgák lebonyolításával kapcsolatos általános rendelkezéseket e rendelet alapján az NKH Központi Hivatala határozza meg. A sikeresen vizsgázó részére – vezetői engedélye érvényessége esetén –

 

a) az NKH Központi Hivatala a 95. kódszámot tartalmazó, öt évre érvényes, a 14. mellékletben meghatározott „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-t ad ki,

 

b) külön jogszabályban meghatározott esetben a regionális igazgatóság – az alapképesítés érvényessége lejártának időpontját és a 95. kódszámot tartalmazó – öt évre érvényes járművezetői igazolványt ad ki.

 

(3) Ha a gépkocsivezető

 

a) a 33/B. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott bármely autóbusz vezetésére jogosító vezetői engedély kategóriában alapképesítést szerzett, mentesül a többi autóbusz vezetésére jogosító vezetői engedély kategóriában az alapképesítés megszerzésének kötelezettsége alól,

 

b) a 33/B. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott bármely tehergépkocsi vezetésére jogosító vezetői engedély kategóriában alapképesítést szerzett, mentesül a többi tehergépkocsi vezetésére jogosító vezetői engedély kategóriában az alapképesítés megszerzésének kötelezettsége alól.

 

(4) A továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos szaktanfolyami képzésre és vizsgáztatásra vonatkozó általános rendelkezéseket e rendelet alapján az NKH Központi Hivatala határozza meg. A továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos szaktanfolyami képzésen részt vett gépkocsivezető részére – a tanfolyami képzést végző képző szerv igazolása és sikeres vizsga alapján – vezetői engedélye érvényessége esetén

 

a) az NKH Központi Hivatala a 14. mellékletben meghatározott, a 95. kódszámot tartalmazó, öt évre érvényes „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-t ad ki,

 

b) a külön jogszabályban meghatározott esetben a regionális igazgatóság a 95. kódszámot tartalmazó, öt évre érvényes járművezetői igazolványt ad ki.

 

(5) Ha a gépkocsivezető

 

a) a 33/C. § (1) bekezdésének ba) alpontjában meghatározott bármely autóbusz vezetésére jogosító vezetői engedély kategóriában továbbképzési képesítést szerzett, mentesül a többi autóbusz vezetésére jogosító vezetői engedély kategóriában a továbbképzési képesítés megszerzésének kötelezettsége alól,

 

b) a 33/C. § (1) bekezdésének bb) alpontjában meghatározott bármely tehergépkocsi vezetésére jogosító vezetői engedély kategóriában továbbképzési képesítést szerzett, mentesül a többi tehergépkocsi vezetésére jogosító vezetői engedély kategóriában a továbbképzési képesítés megszerzésének kötelezettsége alól.

 

(6) Ha a „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” adataiban változás történik, annak cseréjét, elvesztése vagy megsérülése esetén pótlását a gépkocsivezetőnek kell kezdeményezni.

 

A szaktanfolyami képzés és vizsgáztatás ellenőrzése

33/E. § (1) Az alapképesítés a továbbképzési képesítés megszerzésével kapcsolatos szaktanfolyami képzést és vizsgát a 34. §-ban foglaltak szerint kell ellenőrizni.

 

(2) Ha a képző szerv a rendeletben meghatározott feltételeknek nem tesz eleget, a 37. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

 

A „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” kiadása, nyilvántartása 

33/F. § A „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” – a gépkocsivezető választása szerint – személyesen vehető át az NKH Központi Hivatala hivatalos helyiségében, illetőleg postai úton külön hivatalos iratként továbbítható.

 

(2) Az NKH Központi Hivatala az általa kiadott és bevont „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-okról nyilvántartást vezet.

 

(3) A „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” tulajdonosa az NKH Központi Hivatalánál köteles bejelenteni, ha a részére kiadott „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”

 

a) elveszett, ellopták vagy megsemmisült,

 

b) megrongálódás vagy elhasználódás miatt bármely bejegyzett adat nem olvasható.

 

(4) A nyilvántartásból azonosítható „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” tulajdonosának kérelme alapján az NKH Központi Hivatala – a (2) bekezdésben meghatározott esetben – az érvényes vezetői engedély felmutatása mellett, a nyilvántartásban rögzített adatok felhasználásával a korábban kiadott „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” helyett új „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-t ad ki. A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a korábban kiadott „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-t bevonja.

 

(5) Ha a „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-ba bejegyzett adatok megváltoztak, a nyilvántartásból azonosítható „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” tulajdonosának kérelme alapján az NKH Központi Hivatala – az érvényes vezetői engedély és az adatváltozást tanúsító okmány felmutatása mellett – a nyilvántartásban rögzített adatok felhasználásával a korábban kiadott „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” egyidejű bevonása mellett új „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-t ad ki.

 

(6) Ha a „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-ba bejegyzett érvényességi időpont lejárt, a rendeletben meghatározott feltételek teljesítése esetében új „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” kiadására kerül sor, egyidejűleg az NKH Központi Hivatala a lejárt érvényességű „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-t bevonja.

 

Engedélyezési és vizsgadíjak

33/G. § A továbbképzési szaktanfolyami képzés engedélyezési díját, továbbá az alapképesítés megszerzésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati vizsgák, a „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” és a „Járművezetői igazolvány” kiállításának díját külön jogszabály határozza meg.

 

Záró rendelkezések

39. § (1) Ez a rendelet – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – 2005. július 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

 

(2)1

 

(3) E rendelet 17. §-ának (2) bekezdése és (4) bekezdésének b) pontja, a 3. melléklet 3.1.1. pontja 2006. január 1-jén lép hatályba.

 

(4) E rendelet 7. mellékletének 6.2.3–6.2.5. pontja 2005. szeptember 1-jén lép hatályba.

 

40. §E rendelet 4. melléklete 2013. október 1-jén hatályát veszti.

 

41. § (1) Azokra a járművekre, amelyekre oktatójármű-igazolást külön jogszabályban foglaltak szerint 2003. december 1-je előtt állítottak ki és a jármű 2008. július 18-át megelőzően rendelkezett oktatójármű-igazolással, 2013. szeptember 30-ig a 4. számú melléklet rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

(2) A 2003. december 1-jét követően oktatásba bevont járműnek az oktató-jármű igazolás megszerzéséhez az 5. mellékletben meghatározott követelményeknek kell megfelelnie.

 

(3)–(4)

 

Az Európai Unió jogának való megfelelés

 

42. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

 

a) a Tanács 91/439/EGK irányelve (1991. július 29.) a vezetői engedélyekről, valamint az azt módosító 2000/56/EK bizottsági irányelv és 2008/65/EK bizottsági irányelv a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelettel együtt;

 

b) az Európai Parlament és a Tanács 2003/59/EK irányelve (2003. július 15.) egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzéséről és továbbképzéséről, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet és a 61/439/EGK, illetve a 76/914/EGK tanácsi irányelv módosításáról, a 2. cikke, 5. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 10. cikkének (2) és (3) bekezdése kivételével;

 

c) a Tanács 2004/66/EK irányelve (2004. április 26.) az 1999/45/EK, a 2002/83/EK, a 2003/37/EK és a 2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 77/388/EGK, a 91/414/EGK, a 96/26/EK, a 2003/48/EK és a 2003/49/EK tanácsi irányelvek az áruk szabad mozgása, a szolgáltatások nyújtásának szabadsága, a mezőgazdaság, a közlekedéspolitika és az adózás területén, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról, Melléklet IV. rész 2. pont;

 

d) a Tanács 2006/103/EK irányelve (2006. november 20.) a közlekedéspolitika területén elfogadott egyes irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról, Melléklet A. rész 6. pont.

 

12. számú melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez

Az alapképesítés megszerzésére vonatkozó
előírások

1. Az alapképesítést

 

a) a vizsgakötelezettség teljesítésével lehet megszerezni,

 

b) a vizsga letételéhez az előzetes szaktanfolyami részvétel kötelező.

 

2. Elméleti vizsgatárgyak és vizsgaidők:

 

2.1. a biztonsági szabályokon alapuló ésszerű vezetés (40 perc),

 

2.2. előírások alkalmazása (40 perc),

 

2.3. egészségügyi, közúti közlekedési és környezeti biztonság, szerviz, logisztika (40 perc),

 

2.4. esettanulmány készítése (120 perc).

 

A 2.1–2.3. pontokban említett vizsgák feleletválasztós tesztkérdések és írásban kifejtendő kérdések megválaszolásával írásban történnek. A 2.4. pontban említett vizsga, adott témakörökben az ismeretek írásban történő kifejtése.

 

3. Gyakorlati vizsgatárgyak és vizsgaidők:

 

3.1. járművezetés a közúti forgalomban (60 perc),

 

3.2. a járművezetéshez kapcsolódó gépkocsivezetői ismeretek (30 perc),

 

3.3. járművezetés veszélyhelyzetek létrehozására alkalmas tanpályán vagy korszerű szimulátor berendezésen (30 perc).

 

4. Ismeretkövetelmények az egyes elméleti vizsgatárgyakhoz

 

4.1. A biztonsági szabályokon alapuló ésszerű vezetés (C1, C1+E, C és C+E jármű-kategóriákhoz):

 

a) a motor forgatónyomatékával, teljesítményével és fajlagos tüzelőanyag-fogyasztásával kapcsolatos görbék, a fordulatszámmérő optimális használata, sebességváltó-áttételi diagramok,

 

b) a hidraulikus, vákuumos szervofék-rendszer sajátos tulajdonságai, a fékek és a lassítófék használatának korlátai, a fékek és a lassítófék együttes használata, a sebességváltó-áttétel jobb kihasználása, a jármű tehetetlenségének kihasználása, lassítási és fékezési módok lejtős útszakaszokon, eljárás meghibásodás esetén,

 

c) a tüzelőanyag-fogyasztás optimalizálásával, a közúti közlekedés környezetvédelmi hatásaival, a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos ismeretek,

 

d) a mozgásban lévő járműre ható erők, a sebességváltó-áttétel használata a jármű terhelésének és az út jellemzőinek megfelelően, a jármű vagy szerelvény raksúlyának, teljes térfogatának kiszámítása, a rakomány elosztása, a tengely túlterhelésének következményei, a jármű stabilitása és súlypontja, csomagolás- és raklaptípusok; a rögzítést igénylő áruk fő kategóriái, lekötési és rögzítési technikák, rögzítő hevederek használata, rögzítő eszközök ellenőrzése, kezelő berendezések használata, ponyvák felhelyezése és levétele.

 

4.2. A biztonsági szabályokon alapuló ésszerű vezetés (D1, D1+E, D és D+E jármű-kategóriákhoz):

 

a) a motor forgatónyomatékával, teljesítményével és fajlagos tüzelőanyag-fogyasztásával kapcsolatos görbék, a fordulatszámmérő optimális használata, sebességváltó-áttételi diagramok,

 

b) a hidraulikus, vákuumos szervofék-rendszer sajátos tulajdonságai, a fékek és a lassítófék használatának korlátai, a fékek és a lassítófék együttes használata, a sebességváltó-áttétel jobb kihasználása, a jármű tehetetlenségének kihasználása, lassítási és fékezési módok lejtős útszakaszokon, eljárás meghibásodás esetén,

 

c) a tüzelőanyag-fogyasztás optimalizálásával, a közúti közlekedés környezetvédelmi hatásaival, a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos ismeretek,

 

d) a hosszanti és oldalirányú mozgások kiegyenlítése, az út többi használójának figyelembevétele, megfelelő helyzet az úton, sima fékezés, kinyúló részek kezelése, különleges infrastruktúrák használata (közterület, fenntartott sáv), a biztonságos vezetés és a többi vezetői szerep ütközésének kezelése, kommunikáció az utasokkal, egyes különleges utascsoportok (fogyatékkal élők, gyermekek),

 

e) a mozgásban lévő járműre ható erők, a sebességváltóáttétel használata a jármű terhelésének és az út jellemzőinek megfelelően, a jármű vagy szerelvény raksúlyának kiszámítása, a rakomány elosztása, a tengely túlterhelésének következményei, a jármű stabilitása és súlypontja.

 

4.3. Előírások alkalmazása (C1, C1+E, C és C+E jármű-kategóriákhoz):

 

a) a közúti szállításra jellemző maximális munkaidőszakok; a 3820/85/EGK, az 561/2006/EK, a 3821/85/EGK rendelet és a 2002/15/EK irányelv alapelvei, alkalmazása és következményei; a menetíró készülék használatának elmulasztásáért, nem megfelelő használatáért és meghamisításáért járó szankciók; a közúti szállítás társadalmi környezetének ismerete: a gépjárművezetők jogai és kötelességei az alapképesítés és a továbbképzés tekintetében,

 

b) szállítási tevékenységre vonatkozó engedélyek, áruszállításra vonatkozó szerződések szerinti kötelezettségek, szállítási szerződés részét képező dokumentumok elkészítése, nemzetközi szállítási engedélyek, a nemzetközi közúti áruszállítási szerződésről szóló egyezmény szerinti kötelezettségek, nemzetközi fuvarlevél elkészítése, határátlépés, szállítmányozók, speciális árukísérő okmányok.

 

4.4. Előírások alkalmazása (D1, D1+E, D és D+E jármű-kategóriákhoz):

 

a) a közúti szállításra jellemző maximális munkaidőszakok; a 3820/85/EGK, az 561/2006/EK, a 3821/85/EGK rendelet és a 2002/15/EK irányelv alapelvei, alkalmazása és következményei; a menetíró készülék használatának elmulasztásáért, nem megfelelő használatáért és meghamisításáért járó szankciók; a közúti szállítás társadalmi környezetének ismerete: a gépjárművezetők jogai és kötelességei az alapképesítés és a továbbképzés tekintetében,

 

b) egyes utascsoportok szállítása, az autóbusz fedélzeti biztonsági felszerelése, biztonsági övek, a jármű terhelése.

 

4.5. Egészségügyi, közúti közlekedési és környezeti biztonság, szerviz, logisztika (C1, C1+E, C és C+E jármű-kategóriákhoz):

 

a) a szállítási ágazatra jellemző munkahelyi balesetek típusai, közúti baleseti statisztikák, kamionok szerepe, emberi, anyagi és pénzügyi következmények,

 

b) az illegális bevándorlásra, csempészetre vonatkozó általános ismeretek, a kérdés gépjárművezetőket érintő vetületei, megelőző intézkedések, ellenőrző kérdéssor, a szállító felelősségére vonatkozó jogszabályok,

 

c) ergonómiai alapelvek; kockázatos mozdulatok és testhelyzetek, fizikai erőnlét, kezelési gyakorlatok, személyi védelem,

 

d) az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás alapelvei, az alkohol, a kábítószerek és a viselkedést valószínűleg befolyásoló más anyagok hatásai, a fáradtság és stressz tünetei, okai és hatásai, a munka/pihenés alapciklusának alapvető szerepe,

 

e) viselkedés szükséghelyzetben: a helyzet felmérése, balesetek komplikációinak elkerülése, segélyhívás, segítségnyújtás sérülteknek és elsősegély, reagálás tűz esetén, utasok evakuálása, minden utas biztonságának biztosítása, reagálás agresszió esetén; baleseti jelentés készítésének alapelvei,

 

f) a gépjárművezető magatartása és a vállalat arculata: a gépjárművezető által nyújtott szolgáltatás színvonalának fontossága a vállalat számára; a gépjárművezető szerepei, kikkel érintkezik munkája során, a jármű karbantartása, munkaszervezés, jogviták kereskedelmi és pénzügyi hatásai,

 

g) a közúti fuvarozás más szállítási módok viszonylatában (verseny, szállítók), különböző közúti szállítási tevékenységek (szállítás ellenszolgáltatás fejében, saját számla, kiegészítő szállítási tevékenységek), a szállítási vállalatok és a kiegészítő szállítási tevékenységek fő fajtáinak szervezése, szállítási szakosodások (közúti tartálykocsi, szabályozott hőmérsékletű jármű stb.), az iparág változásai (a nyújtott szolgáltatások diverzifikációja, vasút és közút kombinálása, alvállalkozók stb.).

 

4.6. Egészségügyi, közúti közlekedési és környezeti biztonság, szerviz, logisztika (D1, D1+E, D és D+E jármű-kategóriákhoz):

 

a) a szállítási ágazatra jellemző munkahelyi balesetek típusai, közúti baleseti statisztikák, autóbuszok szerepe, emberi, anyagi és pénzügyi következmények,

 

b) az illegális bevándorlásra, csempészetre vonatkozó általános ismeretek, a kérdés gépjárművezetőket érintő vetületei, megelőző intézkedések, ellenőrző kérdéssor, a szállító felelősségére vonatkozó jogszabályok,

 

c) ergonómiai alapelvek; kockázatos mozdulatok és testhelyzetek, fizikai erőnlét, kezelési gyakorlatok, személyi védelem,

 

d) az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás alapelvei, az alkohol, a kábítószerek és a viselkedést valószínűleg befolyásoló más anyagok hatásai, a fáradtság és stressz tünetei, okai és hatásai, a munka/pihenés alapciklusának alapvető szerepe,

 

e) viselkedés szükséghelyzetben: a helyzet felmérése, balesetek komplikációinak elkerülése, segélyhívás, segítségnyújtás sérülteknek és elsősegély, reagálás tűz esetén, utasok evakuálása, minden utas biztonságának biztosítása, reagálás agresszió esetén; baleseti jelentés készítésének alapelvei,

 

f) a gépjárművezető magatartása és a vállalat arculata: a gépjárművezető által nyújtott szolgáltatás színvonalának fontossága a vállalat számára; a gépjárművezető szerepei, kikkel érintkezik munkája során, a jármű karbantartása, munkaszervezés, jogviták kereskedelmi és pénzügyi hatásai,

 

g) a közúti személyszállítás más személyszállítási módok viszonylatában (vasút, személygépkocsi), közúti személyszállítást magukban foglaló különböző tevékenységek, határátlépés (nemzetközi szállítás), a közúti személyszállítással foglalkozó vállalatok főbb típusainak szervezési módja.

 

5. Ismeretkövetelmények az egyes gyakorlati vizsgatárgyakhoz

 

5.1. Járművezetés a közúti forgalomban

 

A vizsgára gyorsforgalmi utakon (autópályákon és autóutakon) és városi főútvonalon kerüljön sor, amelyek képviselik mindazokat a különböző nehézségeket, amelyekkel a gépjárművezető általában szemben találhatja magát. Kívánatos, hogy e vizsgára különböző forgalomsűrűségi feltételek között kerüljön sor. Az úton töltött vezetési időt optimálisan kell felhasználni, hogy a vizsgázó jártasságát minden olyan forgalmi helyzetben fel lehessen mérni, amilyennel majd valószínűleg találkozni fog.

 

5.2. A járművezetéshez kapcsolódó gépkocsivezetői gyakorlati ismeretek:

 

a) A mozgásban lévő járműre ható erők, a sebességváltó-áttétel használata a jármű terhelésének és az út jellemzőinek megfelelően, a jármű vagy szerelvény raksúlyának kiszámítása, a teljes térfogat kiszámítása, a rakomány elosztása, a tengely túlterhelésének következményei, a jármű stabilitása és súlypontja, csomagolás- és raklaptípusok. A rögzítést igénylő áruk fő kategóriái, lefogási és rögzítési technikák, rögzítő hevederek használata, rögzítő eszközök ellenőrzése, kezelő berendezések használata, ponyvák felhelyezése és levétele.

 

b) Hosszanti és oldalirányú mozgások kiegyenlítése, az út többi használójának figyelembevétele, megfelelő helyzet az úton, sima fékezés, kinyúló részek kezelése, különleges infrastruktúrák használata (közterület, fenntartott sáv), a biztonságos vezetés és a többi vezetői szerep ütközésének kezelése, kommunikáció az utasokkal, egyes különleges utascsoportok (fogyatékkal élők, gyermekek).

 

c) A mozgásban lévő járműre ható erők, a sebességváltó-áttétel használata a jármű terhelésének és az út jellemzőinek megfelelően, a jármű vagy szerelvény raksúlyának kiszámítása, a rakomány elosztása, a tengely túlterhelésének következményei, a jármű stabilitása és súlypontja.

 

d) A bűnözés és illegális bevándorlók csempészésének megakadályozásával kapcsolatos általános ismeretek, a kérdés gépjárművezetőket érintő vetületei, megelőző intézkedések, ellenőrző kérdéssor, a szállító felelősségére vonatkozó jogszabályok.

 

e) Ergonómiai alapelvek, kockázatos mozdulatok és testhelyzetek, fizikai erőnlét, kezelési gyakorlatok, személyi védelem.

 

f) Viselkedés szükséghelyzetben: a helyzet felmérése, balesetek komplikációinak elkerülése, segélyhívás, segítségnyújtás sérülteknek és elsősegély, reagálás tűz esetén, kamion/autóbusz utasainak evakuálása, minden utas biztonságának biztosítása, reagálás agresszió esetén; baleseti jelentés készítésének alapelvei.

 

5.3. Járművezetés veszélyhelyzetek létrehozására alkalmas tanpályán vagy korszerű szimulátor berendezésen

 

A jármű különböző útviszonyok közötti kezelése, megváltozott légköri feltételek és napszakoktól vagy éjszakai időszaktól függő vezetői magatartások gyakorlása száraz úton jó látási viszonyok mellett, korlátozott látási viszonyok mellett, nedves és különösen síkos útfelületen:

 

a) vészfékezéssel történő megállás,

 

b) vészfékezéssel történő megállás eltérő tapadású felületen,

 

c) kanyartechnika,

 

d) szűk folyosón való áthaladás,

 

e) akadály kikerülése fékezéssel és fékezés nélkül.

 

A vizsgarészt erre a célra speciálisan kialakított tanpályán vagy erre alkalmas szimulátor berendezésen kell lebonyolítani. A tanpálya és a szimulátor berendezés használatát az NKH Központi Hivatala engedélyezi.

 

5.4. Vizsgajárművek

 

A gyakorlati vizsga során vezetett járműnek meg kell felelnie a választott járműkategóriára az 5. számú mellékletben meghatározott feltételeknek.

 

6. Vizsgakövetelmények

 

A vizsgákra történő felkészülésre vonatkozó tananyagok tantervét, elméleti vizsgák vizsgakérdéseit és a gyakorlati vizsgafeladatokat külön jogszabály alapján az NKH Központi Hivatala határozza meg. A vizsgakövetelmények minimum szintjét – a szakképesítéseknek az Európai Közösség tagállamai közötti összehasonlíthatóságról szóló, 1985. július 16-i 85/368/EGK tanácsi határozat I. mellékletében előírt képzésszint szerkezet 2. szintjének elérése mellett – úgy kell meghatározni, hogy a gépkocsivezetők tudásának és gyakorlati kompetenciájának szintje olyan legyen, hogy a megfelelő vezetői engedély kategóriába tartozó járművet teljesen biztonságosan tudják vezetni.

 

7. Felmentések

 

Az „Előírások alkalmazása” elméleti vizsgatárgyból nem kell vizsgát tennie annak a gépkocsivezetőnek, aki rendelkezik a külön jogszabályokban meghatározott képesítéssel.

 

8. Különbözeti vizsgák

 

Ha a gépkocsivezető rendelkezik

 

a) autóbusz vezetésére jogosító alapképesítéssel és tehergépkocsi vezetésére jogosító alapképesítést is kíván szerezni, vagy

 

b) tehergépkocsi vezetésére jogosító alapképesítéssel és autóbusz vezetésére jogosító alapképesítést kíván szerezni

 

az első alapképesítés megszerzése során az elméleti vizsgákon csak azokból az ismeretekből kell vizsgát tennie, amelyekből még nem vizsgázott.

 

9. A vizsgák szervezésében közreműködő képző szervekre vonatkozó rendelkezések

 

9.1. Az alapképesítés megszerzéséhez szükséges, az NKH Központi Hivatala által szervezett elméleti és gyakorlati vizsgára történő jelentkezésnek feltétele a megelőző szaktanfolyamon történő részvétel. A vizsgát az a továbbképzési engedéllyel rendelkező képző szerv is szervezheti, amely rendelkezik a következő feltételekkel:

 

a) az elméleti vizsgák megtartására alkalmas vizsgaterem és a kapcsolódó szociális létesítmények,

 

b) a vizsgákhoz kapcsolódó adminisztrációs feladatok ellátására alkalmas személy,

 

c) a gyakorlati vizsgák lebonyolítására alkalmas, az 5.4. pontban meghatározott jármű,

 

d) a gyakorlati vizsgán közreműködő oktató, aki az adott jármű-kategóriában hatályos gépjárművezetői engedéllyel és a 17. §-ban meghatározott, a járművezetési gyakorlat oktatására jogosító hatályos szakoktatói képesítéssel rendelkezik,

 

e) az 5.3. pontban meghatározott tanpálya vagy szimulátor berendezés.

 

9.2. A képző szerv írásbeli kérelem alapján az elméleti és gyakorlati vizsgák lebonyolításában a képző szerv közreműködést az NKH Központi Hivatala írásban jóváhagyás kiadásával akkor engedélyezi, ha a kérelemhez a 9.1. pontban meghatározott valamennyi dokumentumot csatolták.

 

9.3. Az elméleti és gyakorlati vizsgák lebonyolításában a képző szerv közreműködését lehetővé tevő jóváhagyást az engedélyező hatóság visszavonhatja vagy felfüggesztheti, amennyiben a jóváhagyás kiadására vonatkozó feltételeknek a képző szerv nem tesz eleget.

 

9.4. Az írásbeli és gyakorlati vizsgán az NKH Központi Hivatala által kinevezett vizsgabiztosok vizsgáztatnak. Az NKH Központi Hivatala felügyeli a vizsgákat.

 
9.5. Az NKH Központi Hivatala jogosult felhatalmazással rendelkező személyeket küldeni, hogy az írásbeli és gyakorlati vizsgán segédkezzenek, valamint jogosult a vizsgák ellenőrzésére ezek megfelelő lebonyolítása tekintetében.

 

13. számú melléklet a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelethez

A továbbképzési képesítés megszerzésére
vonatkozó előírások

 

1. A gépkocsivezetőnek az alapképesítéséhez igazodó szakmai továbbképzési szaktanfolyamon kell részt vennie. A szaktanfolyam időtartama 35 óra, amely 7 órás tanfolyami részekre is felbontható.

 

A szaktanfolyam elvégzése után vizsgát kell tenni. Aki a szaktanfolyam megkezdésétől számított egy éven belül nem tesz minden tárgyból sikeres vizsgát, annak a szaktanfolyamot és a vizsgát meg kell ismételnie.

 

2. A szaktanfolyami oktatás elméleti tantárgyai és oktatási óraszámok

 

2.1. A biztonsági szabályokon alapuló ésszerű vezetés (10 óra),

 

2.2. Előírások alkalmazása (10 óra),

 

2.3. Egészségügyi, közúti közlekedési és környezeti biztonság, szerviz, logisztika (10 óra),

 

2.4. A tanfolyam 30. óráját követő konzultáció (3 óra).

 

A 2.1. és a 2.3. pontban meghatározott tantárgyak szaktanfolyami kötelező óraszámainak 50%-a, valamint az e tantárgyakhoz kapcsolódó vizsga alól 2012. szeptember 9-éig mentesül az a gépjárművezető, aki a vezetői engedélyét, vagy a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 1. számú melléklete A. részének I. fejezetében meghatározott képesítését öt éven belül szerezte.

 

3. A szaktanfolyami oktatás gyakorlat tantárgya és oktatási óraszáma

 

Járművezetési gyakorlat tanpályán vagy erre alkalmas szimulátor berendezésen (2 óra).

 

4. Ismeretkövetelmények az egyes elméleti tantárgyakhoz

 

4.1. A biztonsági szabályokon alapuló ésszerű vezetés (C1, C1+E, C és C+E jármű-kategóriákhoz):

 

a) a motor forgatónyomatékával, teljesítményével és fajlagos tüzelőanyag-fogyasztásával kapcsolatos görbék, a fordulatszámmérő optimális használata, sebességváltó-áttételi diagramok,

 

b) a hidraulikus, vákuumos szervofék-rendszer sajátos tulajdonságai, a fékek és a lassítófék használatának korlátai, a fékek és a lassítófék együttes használata, a sebességváltó-áttétel jobb kihasználása, a jármű tehetetlenségének kihasználása, lassítási és fékezési módok lejtős útszakaszokon, eljárás meghibásodás esetén,

 

c) a tüzelőanyag-fogyasztás optimalizálásával a közúti közlekedés környezetvédelmi hatásaival, a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos ismeretek,

 

d) a mozgásban lévő járműre ható erők, a sebességváltó-áttétel használata a jármű terhelésének és az út jellemzőinek megfelelően, a jármű vagy szerelvény raksúlyának, teljes térfogatának kiszámítása, a rakomány elosztása, a tengely túlterhelésének következményei, a jármű stabilitása és súlypontja, csomagolás- és raklaptípusok; a rögzítést igénylő áruk fő kategóriái, lefogási és rögzítési technikák, rögzítő hevederek használata, rögzítő eszközök ellenőrzése, kezelő berendezések használata, ponyvák felhelyezése és levétele.

 

4.2. A biztonsági szabályokon alapuló ésszerű vezetés (D1, D1+E, D és D+E jármű-kategóriákhoz):

 

a) a motor forgatónyomatékával, teljesítményével és fajlagos tüzelőanyag-fogyasztásával kapcsolatos görbék, a fordulatszámmérő optimális használata, sebességváltó-áttételi diagramok,

 

b) a hidraulikus, vákuumos szervofék-rendszer sajátos tulajdonságai, a fékek és a lassítófék használatának korlátai, a fékek és a lassítófék együttes használata, a sebességváltó-áttétel jobb kihasználása, a jármű tehetetlenségének kihasználása, lassítási és fékezési módok lejtős útszakaszokon, eljárás meghibásodás esetén,

 

c) a tüzelőanyag-fogyasztás optimalizálásával a közúti közlekedés környezetvédelmi hatásaival, a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos ismeretek,

 

d) a hosszanti és oldalirányú mozgások kiegyenlítése, az út többi használójának figyelembevétele, megfelelő helyzet az úton, sima fékezés, kinyúló részek kezelése, különleges infrastruktúrák használata (közterület, fenntartott sáv), a biztonságos vezetés és a többi vezetői szerep ütközésének kezelése, kommunikáció az utasokkal, egyes különleges utascsoportok (fogyatékkal élők, gyermekek),

 

e) a mozgásban lévő járműre ható erők, a sebességváltó-áttétel használata a jármű terhelésének és az út jellemzőinek megfelelően, a jármű vagy szerelvény raksúlyának kiszámítása, a rakomány elosztása, a tengely túlterhelésének következményei, a jármű stabilitása és súlypontja.

 

4.3. Előírások alkalmazása (C1, C1+E, C és C+E jármű-kategóriákhoz):

 

a) a közúti szállítási jellemző maximális munkaidőszakok; a 3820/85/EGK, az 561/2006/EK, a 3821/85/EGK rendelet és a 2002/15/EK irányelv alapelvei, alkalmazása és következményei; a menetíró készülék használatának elmulasztásáért, nem megfelelő használatáért és meghamisításáért járó szankciók; a közúti szállítás társadalmi környezetének ismerete: a gépjárművezetők jogai és kötelességei az alapképesítés és a továbbképzés tekintetében,

 

b) szállítási tevékenységre vonatkozó engedélyek, áruszállításra vonatkozó szabvány szerződések szerinti kötelezettségek, szállítási szerződés részét képező dokumentumok elkészítése, nemzetközi szállítási engedélyek, a nemzetközi közúti áruszállítási szerződésről szóló egyezmény szerinti kötelezettségek, nemzetközi fuvarlevél elkészítése, határátlépés, szállítmányozók, speciális árukísérő okmányok.

 

4.4. Előírások alkalmazása (D1, D1+E, D és D+E jármű-kategóriákhoz):

 

a) a közúti szállításra jellemző maximális munkaidőszakok; a 3820/85/EGK, az 561/2006/EK, a 3821/85/EGK rendelet és a 2002/15/EK irányelv alapelvei, alkalmazása és következményei; a menetíró készülék használatának elmulasztásáért, nem megfelelő használatáért és meghamisításáért járó szankciók; a közúti szállítás társadalmi környezetének ismerete: a gépjárművezetők jogai és kötelességei az alapképesítés és a továbbképzés tekintetében,

 

b) egyes utascsoportok szállítása, az autóbusz fedélzeti biztonsági felszerelése, biztonsági övek, a jármű terhelése.

 

4.5. Egészségügyi, közúti közlekedési és környezeti biztonság, szerviz, logisztika (C1, C1+E, C és C+E jármű-kategóriákhoz):

 

a) a szállítási ágazatra jellemző munkahelyi balesetek típusai, közúti baleseti statisztikák, kamionok szerepe, emberi, anyagi és pénzügyi következmények,

 

b) az illegális bevándorlásra, csempészetre vonatkozó általános ismeretek, a kérdés gépjárművezetőket érintő vetületei, megelőző intézkedések, ellenőrző kérdéssor, a szállító felelősségére vonatkozó jogszabályok,

 

c) ergonómiai alapelvek; kockázatos mozdulatok és testhelyzetek, fizikai erőnlét, kezelési gyakorlatok, személyi védelem,

 

d) az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás alapelvei, az alkohol, a kábítószerek és a viselkedést valószínűleg befolyásoló más anyagok hatásai, a fáradtság és stressz tünetei, okai és hatásai, a munka/pihenés alapciklusának alapvető szerepe,

 

e) viselkedés szükséghelyzetben: a helyzet felmérése, balesetek komplikációinak elkerülése, segélyhívás, segítségnyújtás sérülteknek és elsősegély, reagálás tűz esetén, utasok evakuálása, minden utas biztonságának biztosítása, reagálás agresszió esetén; baleseti jelentés készítésének alapelvei,

 

f) a gépjárművezető magatartása és a vállalat arculata: a gépjárművezető által nyújtott szolgáltatás színvonalának fontossága a vállalat számára; a gépjárművezető szerepei, kikkel érintkezik munkája során, a jármű karbantartása, munkaszervezés, jogviták kereskedelmi és pénzügyi hatásai,

 

g) a közúti fuvarozás más szállítási módok viszonylatában (verseny, szállítók), különböző közúti szállítási tevékenységek (szállítás ellenszolgáltatás fejében, saját számla, kiegészítő szállítási tevékenységek), a szállítási vállalatok és a kiegészítő szállítási tevékenységek fő fajtáinak szervezése, szállítási szakosodások (közúti tartálykocsi, szabályozott hőmérsékletű jármű stb.), az iparág változásai (a nyújtott szolgáltatások diverzifikációja, vasút és közút kombinálása, alvállalkozók stb.).

 

4.6. Egészségügyi, közúti közlekedési és környezeti biztonság, szerviz, logisztika (D1, D1+E, D és D+E jármű-kategóriákhoz):

 

a) a szállítási ágazatra jellemző munkahelyi balesetek típusai, közúti baleseti statisztikák, autóbuszok szerepe, emberi, anyagi és pénzügyi következmények,

 

b) az illegális bevándorlásra, csempészetre vonatkozó általános ismeretek, a kérdés gépjárművezetőket érintő vetületei, megelőző intézkedések, ellenőrző kérdéssor, a szállító felelősségére vonatkozó jogszabályok,

 

c) ergonómiai alapelvek; kockázatos mozdulatok és testhelyzetek, fizikai erőnlét, kezelési gyakorlatok, személyi védelem,

 

d) az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás alapelvei, az alkohol, a kábítószerek és a viselkedést valószínűleg befolyásoló más anyagok hatásai, a fáradtság és stressz tünetei, okai és hatásai, a munka/pihenés alapciklusának alapvető szerepe,

 

e) viselkedés szükséghelyzetben: a helyzet felmérése, balesetek komplikációinak elkerülése, segélyhívás, segítségnyújtás sérülteknek és elsősegély, reagálás tűz esetén, utasok evakuálása, minden utas biztonságának biztosítása, reagálás agresszió esetén; baleseti jelentés készítésének alapelvei,

 

f) a gépjárművezető magatartása és a vállalat arculata: a gépjárművezető által nyújtott szolgáltatás színvonalának fontossága a vállalat számára; a gépjárművezető szerepei, kikkel érintkezik munkája során, a jármű karbantartása, munkaszervezés, jogviták kereskedelmi és pénzügyi hatásai,

 

g) a közúti személyszállítás más személyszállítási módok viszonylatában (vasút, személygépkocsi), közúti személyszállítást magukban foglaló különböző tevékenységek, határátlépés (nemzetközi szállítás), a közúti személyszállítással foglalkozó vállalatok főbb típusainak szervezési módja.

 

5. Ismeretkövetelmények a gyakorlati tantárgyhoz

 

A jármű különböző útviszonyok közötti kezelése, megváltozott légköri feltételek és napszakoktól vagy éjszakai időszaktól függő vezetői magatartások gyakorlása száraz úton jó látási viszonyok mellett, korlátozott látási viszonyok mellett, nedves és különösen síkos útfelületen:

 

a) vészfékezéssel történő megállás,

 

b) vészfékezéssel történő megállás eltérő tapadású felületen,

 

c) kanyartechnika,

 

d) szűk folyosón való áthaladás,

 

e) akadály kikerülése fékezéssel és fékezés nélkül.

 

A gyakorlati oktatást erre a célra speciálisan kialakított tanpályán vagy erre alkalmas szimulátor berendezésen kell lebonyolítani. A tanpálya és a szimulátor berendezés használatát az NKH Központi Hivatala engedélyezi.

 

6. A szaktanfolyami oktatásra vonatkozó rendelkezések

 

6.1. A tanfolyami oktatás tantervét, az alkalmazható tansegédleteket, illetőleg a vizsga követelményeit külön jogszabály alapján az NKH Központi Hivatala határozza meg.

 

6.2. A tanfolyami oktatás elméleti tantárgyait csak az oktathatja, aki felsőfokú szakmai ismeretekkel rendelkezik a tantárgy ismeretanyagáról és oktatási módszereiről, továbbá oktatói tevékenységét az NKH Központi Hivatala engedélyezte.

 

6.3. A gyakorlati tantárgyat csak az oktathatja, aki

 

a) megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkezik a gyakorlati oktatás ismeretanyagáról és oktatási módszereiről,

 

b) az adott jármű-kategóriában érvényes hivatásos gépjárművezetői képesítéssel vagy a 17. §-ban meghatározott a járművezetési gyakorlat oktatására jogosító érvényes szakoktatói képesítéssel

 

rendelkezik.

 

6.4. A gyakorlati tantárgy oktatása olyan járművel végezhető, amely megfelel az 5. számú mellékletben meghatározott feltételeknek. A gyakorlati oktatás szimulátor berendezéssel is végezhető.

 

6.5. A képző szerveknek garantálnia kell, hogy a 6.2. és 6.3. pontokban meghatározott oktatók alapos ismeretekkel rendelkeznek a legfrissebb szabályozásokról és képzési követelményekről.

 

7. A továbbképzési szaktanfolyami oktatást végző képző szervre vonatkozó rendelkezések

 

7.1.237 A továbbképzési szaktanfolyami oktatás végzését az NKH Kiemelt Ügyek Igazgatósága írásbeli kérelemre hagyja jóvá (engedélyezi). A kérelemhez a képző szervnek (oktatási központnak) csatolnia kell az alábbi dokumentumokat:

 

a) igazolást az elméleti tantárgyak oktatására alkalmas tanterem és a kapcsolódó szociális létesítmény meglétéről,

 

b) igazolást az NKH Központi Hivatala által meghatározott tanterv és tansegédlet rendelkezésre állásáról,

 

c) a megfelelő minősítési és képzési programot, amely meghatározza az oktatott tantárgyakat és a javasolt végrehajtási tervet, valamint oktatási módszereket az 1–6. pontban meghatározottaknak megfelelően,

 

d) az oktatók képesítését és tevékenységi területeiket,

 

e) tájékoztatást a tanfolyamok helyszínéről, az oktatási anyagokról, a gyakorlati foglalkozás eszközeiről és az oktatáshoz használt járműállományról,

 

f) tájékoztatás a tanfolyamon történő részvétel körülményeiről (a résztvevők számáról),

 

g) a képző szervnek igazolnia kell, hogy a képzésben közreműködő elméleti és gyakorlati szakoktatók alapos ismeretekkel rendelkeznek a legfrissebb szabályozásokról és képzési követelményekről.

 

7.2. Az írásbeli kérelem alapján a továbbképzési szaktanfolyami oktatás végzését az NKH Kiemelt Ügyek Igazgatósága jóváhagyás kiadásával akkor engedélyezi, ha a kérelemhez a 7.1. pontban meghatározott valamennyi dokumentumot – az 1–6. pontokban meghatározott feltételek teljesítést igazoló tartalommal – csatolták.

 

7.3. A továbbképzési szaktanfolyami oktatás végzésére vonatkozó jóváhagyást az engedélyező hatóság visszavonhatja vagy felfüggesztheti, amennyiben a jóváhagyás kiadására vonatkozó feltételeknek a képző szerv nem tesz eleget.

 

7.4. A jóváhagyó hatóság jogosult felhatalmazással rendelkező személyeket küldeni, hogy a továbbképzési szaktanfolyami oktatás végzésére vonatkozó jóváhagyással rendelkező képző szervek tanfolyamain segédkezzenek, valamint jogosult e képző szervek ellenőrzésére a felhasznált anyagok és eszközök, továbbá a tanfolyamok megfelelő lebonyolítása tekintetében.

 

8. A továbbképzési szaktanfolyami képzésen történt részvétel és a vizsga igazolása

 

A szaktanfolyami képzésen részt vett, és a szakmai vizsgabizottság előtt sikeres vizsgát tett gépkocsivezető részére a vizsgajegyzőkönyv alapján az NKH Központi Hivatala a 14. számú melléklet szerinti igazolványt ad ki.

 

 

Utolsó módosítás: 2011.05.06.