I. FEJEZET

 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya – a (2) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a Magyar Köztársaság területén közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton (a továbbiakban együtt: közút) közlekedő gépjárműre, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, ezek pótkocsijaira, valamint segédmotoros kerékpárra (a továbbiakban együtt: jármű), továbbá ezek tulajdonságaira, alkatrészeire, tartozékaira és önálló műszaki egységeire terjed ki. A munkagépre a rendelet hatálya annyiban terjed ki, amennyiben ezt az egyes rendelkezései kifejezetten előírják.

 

(2) A rendelet hatálya a külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járműre (a továbbiakban: külföldi jármű) annyiban terjed ki, amennyiben ezt az egyes rendelkezései kifejezetten előírják.

 

(3)

 

(4) A trolibusz hatósági műszaki vizsgálatára külön rendelkezések az irányadók.

 

Fogalommeghatározások

2. § (4) A rendelet alkalmazásában

a) ,,forgalomba helyezés'': a jármű első hazai forgalomba helyezése, amely a magyar hatósági engedély és jelzés kiadásával, valamint a jármű nyilvántartásba vételével valósul meg,

b) ,,gyártási év'': a jármű forgalomba helyezése során a közlekedési hatóság, illetőleg a forgalmazó által az alvázszám alapján meghatározott naptári év, amely a jármű gyártási időpontjára utal. Az alvázszám alapján megállapítható gyártási évet megelőzően használatba vett jármű esetében a használatbavétel naptári éve tekintendő gyártási évnek,

c) ,,első használatba vétel'': a jármű – hazai vagy külföldi – első forgalomba helyezésének időpontja, illetőleg amennyiben ez nem állapítható meg, a gyártási év utolsó napja,

d) ,,jármű'': az a jármű, amelynek a használatba vétele a c) pont szerint még nem történt meg,

e) „közösségi jármű”: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban, részes államban, továbbá Svájcban (a továbbiakban: származási ország) nyilvántartásba vett, forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott jármű,

f) „gyártó”: az A. Függelék 3. cikk 27. pontjában meghatározott személy vagy szerv,

g) „jármű-honosítási eljárás”: a közösségi jármű egyedi forgalomba helyezésére irányuló engedélyezési eljárás, amelyben a közlekedési hatóság elismeri a jármű forgalomban tartására a származási országban megszerzett jogosultságot,

h) „forgalomba helyezés előtti vizsgálat”: a forgalomba nem helyezett jármű műszaki közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének ellenőrzése, amely egy eljárás keretében történik,

i) „időszakos vizsgálat”: a forgalomba helyezett jármű műszaki közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének ellenőrzése, amely egy eljárás keretében történik

(9) A rendelet alkalmazásában a gépkocsik és a pótkocsik a következő járműkategóriák egyikébe sorolhatóak:

a) ,,M1 járműkategória'': személygépkocsik,

b) ,,M2 járműkategória'': legfeljebb 5 t megengedett legnagyobb össztömegű autóbuszok,

c) ,,M3 járműkategória'': több, mint 5 t megengedett legnagyobb össztömegű autóbuszok,

d) ,,N1 járműkategória'': legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók,

e) ,,N2 járműkategória'': több, mint 3,5 t, de legfeljebb 12 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók,

f) ,,N3 járműkategória'': több, mint 12 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók,

g) ,,O1 járműkategória'': legfeljebb 0,75 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik,

h) ,,O2 járműkategória'': több, mint 0,75 t, de legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik (a félpótkocsit is ideértve),

i) ,,O3 járműkategória'': több, mint 3,5 t, de legfeljebb 10 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik (a félpótkocsit is ide értve),

j) ,,O4 járműkategória'': több, mint 10 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik.

Közúti ellenőrzés

14. § (1) A járművek (ideértve a külföldi hatósági jelzéssel közlekedő járműveket is) műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi állapotát, valamint a közúti forgalomban való részvételükhöz kapcsolódó előírások megtartását a közlekedési hatóság a közúti forgalomban közúti ellenőrzés keretében ellenőrzi.

(2) A közúti ellenőrzés során a közlekedési hatóság szemrevételezéssel és a rendelkezésére álló vizsgáló eszközökkel megvizsgálja:

 

a) a jármű és a jármű kötelező tartozékai közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi (a továbbiakban együtt: műszaki) megfelelőségére (műszaki ellenőrzés),

 

b) a járművezetőre (a jármű személyzetére), illetőleg a vezetési és pihenőidőre (AETR ellenőrzés),

 

c) a veszélyes áru szállításához előírt különleges feltételekre (ADR ellenőrzés),

 

d) a közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység (árufuvarozás vagy díj ellenében végzett személyszállítás) és sajátszámlás áruszállítás, illetve személyszállítás végzésére (tevékenység ellenőrzés),

 

e) a nemzetközi forgalomban közlekedő jármű közlekedésének külön feltételeire (nemzetközi ellenőrzés),

 

f) a járműre előírt tömeg- és mérethatárok betartására (ellenőrző mérlegelés),

 

g) a szállítmány elhelyezésére és rögzítésére (rakomány biztonsági ellenőrzés)

 

vonatkozó – jogszabályban, továbbá a nemzetközi forgalomban közlekedő járműre nemzetközi egyezményben vagy megállapodásban foglalt – követelmények teljesítését.

 

(3) A (2) bekezdés a)–g) pontjaiban meghatározott közúti ellenőrzési módok különállóan és összevontan is végezhetők. A (2) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott ellenőrzési módokra vonatkozóan a külön jogszabályokban előírt feltételek alkalmazandók. A jármű és kötelező tartozékai műszaki megfelelőségére vonatkozó részletes feltételeket, továbbá az ellenőrzések során általánosan használt okmányok mintáját és az ellenőrzött adatok körét a 10. számú melléklet határozza meg.

 

(4)A közúti ellenőrzés során a közlekedési hatóság a járművet, továbbá a járműre és a jármű vezetőjére vonatkozó, valamint a jármű közúti forgalomban való részvételéhez, a tevékenység végzéséhez és a szállításhoz előírt okmányokat vizsgálja át. Ha az ellenőrzés során szabálysértés alapos gyanúja merül fel, a közlekedési hatóság az okmányokat bevonja és legkésőbb a következő munkanapon – szabálysértési eljárás kezdeményezésével – az eljárás lefolytatására jogosult hatóságnak megküldi.

 

(5) A közlekedési hatóság a szabálysértési eljárás kezdeményezésétől elállhat és a helyszínen elvett okmányokat visszaadhatja, amennyiben a szabálysértési eljárás kezdeményezésére okot adó körülmény megszűnését – az okmányoknak a szabálysértési hatósághoz történő továbbítást megelőzően – igazolják.

 

(6) A (2) bekezdés a)b)c) és f) pontjaiban meghatározott közúti ellenőrzések esetén a közlekedési hatóság a járművet műszeres ellenőrző vizsgálat alá vonhatja, amelynek – legfeljebb 15 km távolságban lévő – helyszínére történő közlekedésre a jármű vezetőjét utasíthatja.

 

(7) A közlekedési hatóság a járművet vizsgálatra rendeli, amennyiben a közúti ellenőrzés során alapos gyanú merül fel arra, hogy

 

a) a jármű a jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg,

 

b) a járművet engedély nélkül átalakították, illetőleg átalakítás után a közlekedési hatóságnál vizsgálatra nem mutatták be,

 

c) a jármű a környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg.

 

(8) A (7) bekezdés alapján elvégzett vizsgálatra és a vizsgálatot követő intézkedésekre az időszakos vizsgálatra vonatkozó szabályok az irányadók.

 

(9) Ha a (2) bekezdés a)b)d) és e) pontjaiban meghatározott közúti ellenőrzés során a közlekedési hatóság súlyos vagy ismételt szabálysértést állapít meg, akkor – szabálysértési eljárás kezdeményezése mellett – a külön jogszabály szerinti eljárást is lefolytatja.

 

(10) Ha az ellenőrző szerv megállapítja, hogy

 

a) a jármű közúti forgalomban való további részvétele közvetlen balesetveszéllyel jár, vagy

 

b) a járművel az előírt hatósági engedély nélkül végeznek közúti közlekedési szolgáltatást

 

a forgalmi engedélyt érvényteleníti, a rendszámtáblát az érvényesítő címke és – ha van – a plakett eltávolítja, valamint ennek tényét elektronikus úton közli Nyilvántartóval.

 

(11) A közlekedési hatóság a forgalmi engedély elvételéről átvételi elismervényt ad, amely a (10) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a lakóhelyig vagy a telephelyig történő közlekedésre jogosít. A közúti ellenőrzés során elvett forgalmi engedélyt – szabálysértési eljárás egyidejű kezdeményezésével – az ellenőrző szerv legkésőbb a következő munkanapon megküldi az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak.

 

(12) A (7)–(11) bekezdések rendelkezései a külföldi járművekre nem alkalmazandók.

 

(13) Ha a külföldi jármű közúti ellenőrzése során a közlekedési hatóság megállapítja, hogy

 

a) a jármű műszaki állapota nem felel meg a nemzetközi egyezményben a gépjárművekre és a pótkocsikra vonatkozó műszaki feltételeknek,

 

b)

 

c) a két- vagy többoldalú nemzetközi egyezményben meghatározott engedéllyel nem rendelkezik a jármű,

 

a közúti forgalomban való részvételt megtilthatja és szabálysértési eljárást kezdeményezhet.


Telephelyi ellenőrzés

15. § (1) A közlekedési hatóság a jármű telephelyén is ellenőrizheti az olyan jármű műszaki közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi állapotát (az MR. üzemeltetési műszaki feltételek megtartását), amelyet az üzembentartó menetkésznek nyilvánított. A közlekedési hatóság elnöke a végrehajtás egységessége érdekében a részletes műszaki feltételekről – a közlekedésért felelős miniszter jóváhagyásával – szabályzatot ad ki.

(2) A jármű üzembentartója köteles az (1) bekezdésben említett vizsgálatot lehetővé tenni és a vizsgálat elvégzése céljára a telephelyen rendelkezésre álló berendezéseket (emelő, mérőműszerek stb.) díjtalanul rendelkezésre bocsátani.

 

(3) Ha a közlekedési hatóság a telephelyen végzett vizsgálat alapján megállapítja, hogy a jármű

 

a) a jogszabályban meghatározott műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg a járművet vizsgálatra rendeli,

 

b) ha a jármű közúti forgalomban való részvétele közvetlen baleseti veszéllyel jár, a jármű forgalmi engedélyét érvényteleníti, az érvényesítő címkét és – ha van – a plakettet eltávolítja, valamint ennek tényét elektronikus úton közli a Nyilvántartóval.

 

(4) Ha a telephelyen végzett vizsgálat alapján arra lehet következtetni, hogy a jármű a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek nem felel meg, de az – a vizsgálati feltételek hiányában – egyértelműen nem állapítható meg, a közlekedési hatóság a járművet vizsgálatra rendelheti be.

 

(5) A jármű telephelyén végzett ellenőrzés – az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott műszaki ellenőrzésen kívül – kiterjedhet:

 

a) a hatósági engedély alapján végezhető, illetőleg bejelentési kötelezettség alá tartozó közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű üzemeltetésére vonatkozó feltételek, valamint

 

b) a nemzetközi forgalomban (is) résztvevő járműre és annak személyzetére vonatkozó – jogszabályban, továbbá nemzetközi egyezményben vagy megállapodásban meghatározott – követelmények,

 

c) a telephelyet elhagyni kívánó jármű esetében az előírt tömeg- és mérethatárok (ellenőrző mérlegelés)

 

megtartásának ellenőrzésére.

 

(6) A közlekedési hatóság jogosult az üzemeltetett járművekhez, a járművekkel közúton végzett tevékenységhez, valamint a járművek üzemeltetése során foglalkoztatott személyzethez tartozó okmányok, így különösen a menet- és fuvarokmányok, valamint a menetíró készülék adatrögzítő lapjainak az átvizsgálására.

 

(7) A közlekedési hatóság az átvizsgált okmányokat – indokolással ellátott, tételes jegyzőkönyv felvétele mellett, legfeljebb 5 nap időtartamra – bevonhatja, amennyiben az érintett okmánnyal bizonyítható szabálysértés alapos gyanúja merül fel.

 

(8) E rendelet alkalmazásában telephelyi ellenőrzésnek minősül a (7) bekezdésben meghatározottak szerint bevont okmányoknak és adatoknak a közlekedési hatóság saját hivatalában elvégzett vizsgálata is.

 
(9) A telephelyi ellenőrzés alapján a közlekedési hatóság – a szabálysértés jellegétől függően – a járművel a telephely elhagyását megtilthatja, szabálysértési eljárást folytathat le, szabálysértési eljárás lefolytatását kezdeményezheti, továbbá a külön jogszabályban meghatározottak szerint eljárhat.

 

Hatálybaléptetés

30. § (1) Ez a rendelet 1990. július hó 1. napján lép hatályba.

 

10. számú melléklet az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez


I. Fejezet
Közúti műszaki ellenőrzés

 

1. Fogalom meghatározások

a) E fejezet alkalmazásában „jármű” az A. Függelék A/2. számú mellékletében az M2, az M3, az N2, és az N3 járműkategóriába sorolt gépkocsi, továbbá az O járműkategória valamelyikébe sorolt pótkocsi.

 

b) E fejezet alkalmazásában „közúti műszaki ellenőrzés” a közúton közlekedő (ideértve a várakozó- vagy tárolóhelyen menetkész állapotban tartózkodó) járműveknek a közlekedési hatóság által a rendelet 14. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján – váratlanul, előre be nem jelentett módon – végzett műszaki ellenőrzése és állapotvizsgálata.

 
c) E fejezet alkalmazásában a „közlekedésre alkalmassági vizsgálat” a rendelet IV. fejezetében meghatározott forgalomba helyezés előtti és/vagy időszakos vizsgálat. 

 

2. A közúti műszaki ellenőrzésre vonatkozó általános rendelkezések 

 

2.1. A közúti műszaki ellenőrzést a járművet vezető személy nemzeti hovatartozására, valamint a jármű nyilvántartásba vételének helyére vonatkozó bármilyen megkülönböztetés nélkül, a lehető legrövidebb idő alatt és a költségek lehetséges kíméletével kell elvégezni.

 

2.2. A közúti műszaki ellenőrzés a következőkre terjedhet ki:

 

a)     a jármű műszaki és karbantartottsági állapotának szemrevételezéssel történő vizsgálata és értékelése a jármű álló helyzetében;

 

b)     a korábban végzett közúti műszaki ellenőrzésről kiadott közúti műszaki ellenőri jelentésben (jegyzőkönyvben) foglaltak ismételt ellenőrzése, vagy a jármű közlekedésre alkalmasságát bizonyító iratokban foglaltak ellenőrzése, különös tekintettel – abban az esetben, ha a járművet az Európai Unió valamelyik tagállamában vették nyilvántartásba, illetve helyezték forgalomba – annak vizsgálatára, hogy a jármű megfelel az ER. 5. számú mellékletében meghatározott közlekedésre alkalmassági vizsgálatnak;

 

c)    az ellenőrzési listán (2.7. pont) található, az ellenőrzés tárgyát képező tételek bármelyikére vonatkozó ellenőrzés.

 

2.3. A fékrendszer és a kipufogógáz kibocsátás ellenőrzését a 4. pontban foglaltak szerint kell elvégezni.

 

2.4. Az egyes tételek ellenőrzésének megkezdése előtt az ellenőr megvizsgálja a jármű közlekedésre alkalmassági bizonyítványát és/vagy az utolsó közúti műszaki ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvet, amelyet a járművezető az ellenőr kérésére bemutat.

 

2.5. Az ellenőr figyelembe veheti a járművezető által bemutatott egyéb, a jármű biztonságosságát igazoló okmányt.

 

2.6. Ha az okmányok és/vagy a jegyzőkönyv alapján megállapítható, hogy az ellenőrzést megelőző három hónap folyamán a vizsgált jármű beállításának vagy beszabályozásának ellenőrzése megtörtént, az érintett tételt indokolt esetben, illetőleg nyilvánvaló hiba és/vagy szabálytalanság esetén kell ismételten megvizsgálni.

 

2.7. A közúti műszaki ellenőrzésről a közlekedési hatóság (közúti ellenőr) közúti műszaki ellenőrzési jegyzőkönyvet (a jegyzőkönyv mintáját a 3. pont tartalmazza) állít ki. Az ellenőrizendő tételekre vonatkozó ellenőrzési lista mintáját a 3. pont tartalmazza. Az ellenőrzést végző személy az ellenőrzési listán az ellenőrzött tételeket bejelöli és az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv egy példányát átadja a jármű vezetőjének.

 

2.8. Amennyiben az ellenőr úgy ítéli meg, hogy a jármű karbantartási hiányosságai – különösen a fékek tekintetében – a biztonságos közlekedést veszélyeztetik, és ezért további részletes ellenőrzés (vizsgálat) indokolt, a jármű legfeljebb 15 km távolságban lévő kijelölt vizsgálóállomáson történő alaposabb vizsgálatnak vethető alá.

 

2.9. Amennyiben a vizsgálóállomáson és/vagy a mobil ellenőrző állomáson elvégzett alaposabb vizsgálat során nyilvánvalóvá válik, hogy a jármű közúti forgalomban való részvétele közvetlen balesetveszélyt jelent, a jármű az észlelt műszaki hiba kijavításáig nem közlekedhet tovább.

 

2.10. Az NKH Központ minden naptári év február 15. napjáig a megküldi a közlekedésért felelős miniszter által irányított minisztérium részére az előző két évben összegyűjtött adatokat tartalmazó jelentést az ellenőrzött járművek darabszámáról, a megadott jármű kategóriák, a nyilvántartásba vétel helye, az ellenőrzött tételek és az észlelt hiányosságok szerint csoportosítva. Az első jelentés a 2003. január 1-jével kezdődő kétéves időtartamot öleli fel.

 

2.11. A közlekedésért felelős miniszter által irányított minisztérium az adatokat tartalmazó jelentést minden második naptári év március 20. napjáig megküldi az Európai Közösségek Bizottsága részére.

 

2.12. A közlekedési hatóság az ellenőrzések lefolytatásának előmozdítása és a kölcsönös segítségnyújtás érdekében együttműködik az Európai Unió tagállamainak illetékes hatóságaival, amelynek során kölcsönösen ellátják egymást az ellenőrzések elvégzéséért felelős hatóságok adataival (ellenőrző szervek) és a kapcsolattartó személyek nevével.

 

2.13. Külföldi állampolgár tulajdonában lévő járműben észlelt súlyos hiányosságokról, különösen azokról, amelyek a jármű további közlekedésének megtiltását eredményezték, a közlekedési hatóság 5 napon belül értesíti – a 3. pont szerinti jegyzőkönyv minta segítségével – annak az országnak az illetékes hatóságát, amelyikben a járművet nyilvántartásba vették (bejegyezték), vagy ahol forgalomba helyezték, és felkérheti arra, hogy a hiányosságok megszüntetésére tegye meg a megfelelő intézkedéseket. Az értesítés a hiányosság megszüntetésére tett egyéb intézkedéseket, illetőleg eljárások lefolytatását nem érinti.

 

2.14. A közlekedési hatóság minden szükséges intézkedést megtesz az észlelt hiányosságok megszüntetésének elősegítésére.


5. A sebességkorlátozó berendezésekre vonatkozó külön feltételek

5.1. Ellenőrizni kell az MR. 93/A. és 93/B. §-ában előírt követelményeknek megfelelően a sebességkorlátozó berendezés felszerelését és megfelelését.

5.2. Ellenőrizni kell a sebességkorlátozó berendezés beszerelési táblájának érvényességét.

5.3. Amennyiben lehetséges, ellenőrizni kell a berendezés ólomzárjainak, és ahol szükséges, egyéb olyan eszközöknek az épségét, amelyek a csatlakozásokat védik az illetéktelen beavatkozás ellen.

5.4. Amennyiben lehetséges, ellenőrizni kell, hogy a sebességkorlátozó meggátolja-e az MR. 93/A. §-ban felsorolt járműkategóriákba tartozó gépkocsik esetében előírt sebességhatár túllépését.





Utolsó módosítás: 2011.05.04.