1. §

(1) A rendelet hatálya azokra a gazdálkodó szervezetekre [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 685. §-ának c) pontja] terjed ki, amelyek

a) a Magyar Köztársaság területén belföldi vagy nemzetközi forgalomban – ideértve az átmenő forgalmat is – közúti közlekedési szolgáltatást végeznek, illetőleg a Magyar Köztársaság területén közúti járművet (a továbbiakban: jármű) tartanak üzemben;

b) a Magyar Köztársaság területén kívül magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművel közúti áruszállítást vagy személyszállítást végeznek;

c) a külön jogszabályban meghatározott C1, C1+E, C, C+E, illetve D1, D1+E, D, D+E kategóriában érvényesített vezetői engedéllyel vezethető gépkocsival közúti áru- vagy személyszállítást végeznek, a 11. § (1) bekezdése és az 1. számú melléklet rendelkezései tekintetében.

(2)A rendelet alkalmazásában közúti közlekedési szolgáltatás: járművel üzletszerűen [díj ellenében (ellenérték fejében), gazdasági tevékenységként] végzett személyszállítás, áruszállítás, bérvontatás és autómentés, ideértve a jármű gépjárművezetővel együtt történő rendelkezésre bocsátását is.

(3)A rendelet alkalmazásában nem minősül közúti közlekedési szolgáltatásnak a külön jogszabályban meghatározott saját számlás áruszállítás és saját számlás utasszállítás.

 

2. §

(1) Közúti közlekedési szolgáltatásként

a) áruszállítás céljára szolgáló járművel

aa) közúti árufuvarozás a 4. §-ban,

ab) nemzetközi közúti árufuvarozás a 4/A. §-ban;

b) autóbusszal személyszállítás az 5. §-ban;

c) személygépkocsival

ca) személytaxi-szolgáltatás az 5/A. §-ban,

cb) személyszállító szolgáltatás az 5/B. §-ban

meghatározott engedéllyel végezhető.

(2)Aki rendszeres gazdasági tevékenységként az (1) bekezdésben nem szereplő közúti közlekedési szolgáltatást kíván végezni, köteles azt, a tevékenység megkezdése előtt legalább 30 nappal a közlekedési hatóságnak bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a tevékenység megjelölését, az ahhoz használni kívánt jármű (járművek) jellegét, telephelyét (tárolásának helyét). A közlekedési hatóság a tevékenység megkezdését megtiltja, ha az annak végzéséhez előírt feltételek hiányoznak.

3. § 

A közúti közlekedési szolgáltatás csak abban az esetben kezdhető meg, ha a szolgáltatást végző a 2. § (1) bekezdésében megjelölt tevékenységre az engedélyt megszerezte, illetőleg a 2. § (2) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségének eleget tett, továbbá a 2. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt tevékenységhez használt, engedélyezett járművet (járműveket) külön jogszabályban meghatározott színű hatósági jelzéssel (a továbbiakban: különleges rendszámtábla) látták el. Különleges rendszámtáblával a 2. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt tevékenységekhez használt jármű is ellátható.

 

3/A. §

(1) Közúti árufuvarozói engedély vagy autóbuszos személyszállító engedély annak a vállalkozásnak adható, amelynél

a) az ügyvezetést és a szakmai irányítást ellátó személy mind erkölcsi, mind szakmai szempontból kifogástalan előéletű (jó hírnév);

b) a szakmai irányítást ellátó személy rendelkezik a vállalkozás viteléhez szükséges, jogszabályban meghatározott átfogó ismeretekkel (szakmai alkalmasság);

c) a tevékenység megkezdéséhez és folyamatos végzéséhez szükséges pénzeszközök bizonyítottan rendelkezésre állnak (megfelelő pénzügyi helyzet).

(2) A szakmai irányító személyének változása esetén az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel teljesítése nélkül – a közlekedési hatóság jóváhagyásával – a tevékenység a külön jogszabályban meghatározott ideig folytatható. Amennyiben az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel már nem teljesül, a közlekedési hatóság – megfelelő biztosíték esetén – legfeljebb 12 hónapra haladékot adhat a vállalkozásnak.

(3) A közúti árufuvarozói engedélyt vagy az autóbuszos személyszállító engedélyt vissza kell vonni, ha olyan körülmény merül fel, amely az engedély kiadását kizárná, továbbá, ha a vállalkozás a tevékenységet egyáltalán nem vagy nem a szakmai előírásoknak megfelelően gyakorolja.

4. §

(1)Közúti árufuvarozást a belföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: vállalkozás) csak abban az esetben végezhet, ha kérelmére a közlekedési hatóságtól közúti árufuvarozói engedélyt kapott.

(2)–(3)

(4) A közúti árufuvarozói engedélyt legfeljebb 5 évre lehet kiadni. Az engedély kiadása és annak az időbeli hatály lejártát követő meghosszabbítása csak abban az esetben tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik.
(5)

4/A. §

Nemzetközi közúti árufuvarozást a belföldi székhelyű vállalkozás abban az esetben végezhet, ha kérelmére a közlekedési hatóságtól – külön jogszabály alapján – közúti árufuvarozói engedélyt, továbbá közösségi engedélyt és – nemzetközi szerződés előírása alapján – nemzetközi közúti áruszállítási engedélyt (a továbbiakban: áruszállítási engedély) kapott.

5. §

(1) Autóbusszal díj ellenében személyszállítást a belföldi székhelyű vállalkozás abban az esetben végezhet, ha kérelmére a közlekedési hatóságtól – külön jogszabály alapján – autóbuszos személyszállító engedélyt kapott. Nemzetközi személyszállítást a vállalkozás csak a kérelmére a közlekedési hatóság által kiadott közösségi engedély birtokában végezhet.

(2) Autóbuszos személyszállító engedély annak a vállalkozásnak adható, amely

a) külön jogszabály, nemzetközi szerződés alapján jogosult, továbbá aki e jogosulttal kötött vállalkozási szerződés alapján válik jogosítottá menetrend szerinti közforgalmú közúti személyszállítás végzésére;

b) megfelel a 3/A. § (1) bekezdésének a)–c) pontjaiban foglaltaknak;

c) alkalmas járművel rendelkezik

ca) közforgalmú személyszállításra a 8. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint.

cb)

(3) Amennyiben a vállalkozás a (2) bekezdés a) vagy ca) pontjában foglalt feltételnek nem felel meg, az autóbuszos személyszállító engedély csak szerződéses és különjárati személyszállítás végzésére jogosító hatállyal adható ki.

(4)

(5) Az autóbuszos személyszállító engedély 5 évre, de legfeljebb a (2) bekezdés a) pontja szerinti jogosultság időtartamára adható ki. Az engedély meghosszabbítható. Az engedély kiadása és meghosszabbítása csak abban az esetben tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik.

(6) A 3/A. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt szakmai alkalmasság és c) pontjában foglalt megfelelő pénzügyi helyzet követelményének átmeneti nem teljesülése esetére a 3/A. § (2) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az autóbuszos személyszállító engedély visszavonására a 3/A. § (3) bekezdése az irányadó

 

6. § 

(1) Autóbusszal nem közúti közlekedési szolgáltatásként a belföldi székhelyű üzembentartó abban az esetben végezhet utasszállítást, ha kérelmére a közlekedési hatóságtól – külön jogszabály alapján – saját számlás utasszállításra szóló igazolványt kapott.

(2) Az igazolvány abban az esetben adható ki, ha az üzembentartó büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik, hogy az utasszállítást nem gazdasági tevékenységként végzi, hanem azt a saját tulajdonában levő, illetve tartósan bérelt vagy lízingelt járművel végzi és a járművet maga vagy tagja, illetőleg személyzete (alkalmazottja) vezeti.

(3) Az igazolvány rendszámra szólóan, legfeljebb 5 évre szóló hatállyal adható ki.

(4) Az igazolványt vissza kell vonni, ha olyan körülmény merül fel, amely annak kiadását kizárná, vagy az üzembentartó nem tartja meg a járműre és a járművezetőre vonatkozó szakmai előírásokat, illetőleg, ha olyan tevékenységet végez, amelyhez nem rendelkezik jogosultsággal.

7. §

(1) Közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű — a (3) és (4) bekezdésben foglalt esetet kivéve — közúton vagy más közterületen nem tárolható.

(2) Az az üzembentartó, aki közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységéhez tíznél több járművet használ, járműveit telephelyen köteles tárolni.

(3) Ha az üzemben tartó a közúti közlekedési szolgáltatást legfeljebb 3500 kg legnagyobb megengedett össztömegű gépkocsival végzi, e járművet a közúton vagy más közterületen is tárolhatja.

(4) A közút kezelője kivételesen indokolt esetben — olyan helyen, ahol a jármű a közúti forgalmat nem zavarja — hozzájárulhat a közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt bármely jármű (járműszerelvény) közúton való tárolásához. Más közterületen az ilyen jármű tárolásához közterülethasználati engedély szükséges.

(5) Az (1), a (3) és a (4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azokra az autóbuszokra, tehergépkocsikra, mezőgazdasági vontatókra, lassú járművekre és járműszerelvényekre is, amelyeket nem közúti közlekedési szolgáltatáshoz használnak

8. §

(1)

(2) Díj ellenében autóbusszal végzett közforgalmú közúti személyszállításhoz csak olyan gépjármű használható, amelynek erre való alkalmasságát a területi közlekedési hatóság műszaki vizsgálat alapján kifejezetten megállapította. A feltételeknek való megfelelés esetén a gépjármű forgalmi engedélyét ,,Közforgalmú személyszállításra alkalmas'' bejegyzéssel kell ellátni. Ha a feltételeknek a gépjármű már nem felel meg, a korábbi bejegyzést érvényteleníteni kell.

(3) Árutovábbításhoz csak olyan jármű használható, amelyen — a rakomány megóvása és rögzítése céljából — a szükséges rakszerek és rakodóberendezések rendelkezésre állnak.

9. §

A közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű jobb oldali első ajtajának külső részén – tehergépkocsi oldalfalán – jól látható méretben fel kell tüntetni az üzemben tartó nevét és telephelyét, vagy a közlekedési hatóság által e célra rendszeresített jelet és az azonosítási számot.

11. §

(1) Közúti közlekedési szolgáltatás, továbbá közúti áru- és személyszállítás keretében járművet az vezethet, aki

a) az adott jármű vezetéséhez szükséges hatályos vezetői engedéllyel és külön jogszabályban meghatározott pályaalkalmassági minősítéssel rendelkezik,

b) az 1. számú mellékletben meghatározott – tevékenységéhez igazodó – képesítéssel rendelkezik,

c) nem áll a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, illetve a vezetési jogosultsága szünetelését a közlekedési igazgatási hatóság jogerősen nem rendelte el.

(2) Az Európai Unión kívüli állam állampolgára belföldi vagy nemzetközi közúti árufuvarozást végző, magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművet – a 881/92/EGK és a 3118/93/EGK tanácsi rendeletnek a járművezetői igazolvány létrehozása érdekében történő módosításáról szóló, 2002. március 1-jei 484/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint – nemzetközi közúti árufuvarozás esetén a közösségi engedély, belföldi közúti árufuvarozás esetén a közúti árufuvarozói engedély jogosultjának kérelmére kiadott járművezetői igazolvány birtokában vezethet. A járművezetői igazolványt a közlekedési hatóság adja ki. A járművezetői igazolvány kiadása során a külön jogszabályban meghatározott mentességi ok ügyfél által igazolt fennállása esetén az igazolás valóságtartalmának ellenőrzése érdekében a megyei, a fővárosban a fővárosi munkaügyi központ belföldi jogsegély keretében megkereshető.

(3) A járművezetői igazolvány iránti kérelemhez mellékelni kell a járművezető munkavállalási engedélyének, munkaszerződésének és a Magyar Köztársaság területén való tartózkodása jogszerűségét igazoló okmánynak hiteles másolatát, valamint a szakmai képesítését igazoló irat hiteles másolatát és annak hiteles fordítását. A közlekedési hatóság a kiadott járművezetői igazolványokról nyilvántartást vezet és a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőséget értesíti a járművezetői igazolvány kiadásáról.

(4) A közlekedési hatóság ellenőrzi az Európai Unió más tagállamának hatósági engedélyével és jelzésével ellátott jármű vezetője tekintetében a 484/2002/EK rendelet járművezetői igazolványra vonatkozó szabályainak betartását.

13. §

A menetrend alapján közlekedő autóbusz (mikrobusz) homlok- és oldalfalán a járati útvonal kezdő- és végpontját, a különjárati személyszállításra használt autóbusz (mikrobusz) homlok- és oldalfalán ,,különjárat'' feliratot feltüntető táblát kell elhelyezni. Szerződéses járat esetén az autóbusz (mikrobusz) homlok- és oldalfalán a ,,szerződéses járat'' feliratot, valamint az útvonal kezdő- és végpontját egyaránt fel kell tüntetni.

19. §

(1)

(2) A magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott, közúti közlekedési szolgáltatást végző autóbusz, tehergépkocsi és nyergesvontató (járműszerelvény) a Magyar Köztársaság területén kívül közösségi engedéllyel közlekedhet. Az Európai Unió tagállamain kívüli államban magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott autóbusz, tehergépkocsi és nyergesvontató (járműszerelvény) a kétoldalú nemzetközi szerződésekben meghatározott engedéllyel, vagy a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája által létrehozott és az illetékes magyar hatóság által kiadott engedéllyel (a továbbiakban: CEMT engedély) közlekedhet. Az ilyen jármű által az Európai Unió másik tagállama és az Európai Unión kívüli állam között végzett közúti árufuvarozáshoz nemzetközi szerződés áruszállítási engedély használatát is előírhatja.

(3) Az Európai Unión kívüli állam hatósági engedélyével és jelzésével ellátott autóbusz, tehergépkocsi és nyergesvontató (járműszerelvény) a Magyar Köztársaság területén a kétoldalú nemzetközi szerződésekben meghatározott engedéllyel vagy a jármű bejegyzése szerinti állam illetékes hatósága által kiadott CEMT engedéllyel közlekedhet.

(4) Az Európai Unió valamely tagállamának – ide nem értve a Magyar Köztársaságot – hatósági engedélyével és jelzésével ellátott autóbusz, tehergépkocsi és nyergesvontató (járműszerelvény) a Magyar Köztársaság területén közösségi engedéllyel közlekedhet. A Magyar Köztársaság és az Európai Unión kívüli állam közötti nemzetközi közúti árufuvarozás végzéséhez e járművek számára nemzetközi szerződés áruszállítási engedély használatát is előírhatja.

(5) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a 3. számú mellékletben meghatározott áruszállítási feladatot, valamint az ezzel igazoltan összefüggő üresjáratot teljesítő, az Európai Unió más tagállamában bejegyzett jármű a Magyar Köztársaság területén, a Magyar Köztársaságban bejegyzett, a 3. számú melléklet 4. pontjában meghatározott áruszállítási tevékenységet végző jármű az Európai Unió többi tagállamában közösségi engedély és áruszállítási engedély nélkül, a 3. számú melléklet 1–3. és 5. pontjában meghatározott áruszállítási tevékenységet végző jármű áruszállítási engedély nélkül közlekedhet.

20. §

A 17—19. §-ban foglaltak nem érintik az országhatár átlépésére és az országhatáron kívüli forgalomra vonatkozó egyéb jogszabályokban (útlevél, deviza, vám stb.) meghatározott feltételeket, korlátozásokat és tilalmakat.

1) Az Európai Unió tagállamain kívüli államba irányuló nemzetközi közúti árufuvarozás lebonyolításához szükséges áruszállítási engedélyek elosztási elveinek meghatározásához az illetékes szakmai érdekképviseleti szervezetek véleményét ki kell kérni.

(2) A közlekedésért felelős miniszter gondoskodik az áruszállítási engedélyek elosztási elveinek meghatározásáról. Az engedélyeket a közlekedési hatóság adja ki. Minden, a magyar közlekedési hatóság által kiadott, a közúti árufuvarozás végzésére jogosító engedély az illetékes szakmai érdekképviselet kérelmére visszavonható.

(3) A nemzetközi szerződések szerint engedélyköteles személyszállítási tevékenységet végző autóbuszok járati engedélyeit a nemzetközi szerződésekben meghatározott keretek között a közlekedési hatóság adja ki. Az engedélyt – a másik szerződő fél illetékes hatóságának egyidejű értesítésével – a közlekedési hatóság visszavonja, ha az engedélyes az engedély kiadásának feltételeit már nem teljesíti, illetve súlyosan vagy ismételten megsérti az engedélyezett tevékenység végzésére vonatkozó előírásokat.

(4) Az Európai Unió más tagállamában bejegyzett járművel a Magyar Köztársaság területén kabotázsként végzett közúti áruszállítási tevékenység – kivéve, ha adott tagállam csatlakozási szerződése ettől eltérő rendelkezést tartalmaz – a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 21-i 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – igazolt nemzetközi fuvarfeladat teljesítését követően végezhető.

(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni a 3. számú melléklet 4. és 5. pontja szerinti szállítási feladatot teljesítő járműre.

(6)–(7)

(8) Ha az üzemben tartó ismételten és súlyosan megsérti a kabotázs-tevékenységre vonatkozó szabályokat, az ellenőrzést végző hatóság az NKH Központi Hivatalánál kezdeményezheti az üzemben tartó kabotázs-tevékenységből történő időszakos kizárását a Magyar Köztársaság területén.

(9) A Magyar Köztársaság területén az Európai Unión kívüli állam hatósági engedélyével és jelzésével ellátott járművel kabotázsként közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a közlekedésért felelős miniszter engedélyével folytatható.

(10) Az Európai Unió más tagállamának hatósági engedélyével és jelzésével ellátott autóbusz a Magyar Köztársaság területén kabotázsként különjárati és szerződéses személyszállítást erre vonatkozó külön engedély nélkül végezhet. A valamely tagállamban nem honos fuvarozók számára a belföldi közúti személyszállítási szolgáltatás feltételeinek megállapításáról szóló, 1997. december 11-i 12/98/EK tanácsi rendeletben előírt, az Európai Bizottság részére történő értesítési és tájékoztatási kötelezettséget az NKH Központi Hivatala teljesíti. A menetrend szerinti közforgalmú közúti személyszállításra az Európai Unió tagállamaiban honos vállalkozások részére kiadott kabotázs-engedélyek számáról a közlekedésért felelős miniszter évente tájékoztatja az Európai Bizottságot az NKH Központi Hivatala útján.

(11) Az NKH Központi Hivatala a külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművek Magyar Köztársaság területén végzett kabotázs-tevékenységének összesített számadatát évente egy alkalommal statisztikai célból átadja a Központi Statisztikai Hivatalnak.

23. §

(1) A — nem menetrend szerint, de díj ellenében — közúti személyszállítást végző autóbusz, illetőleg a közúti árufuvarozást végző gépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű, ezekből és pótkocsikból álló járműszerelvény a közúti forgalomban autóbuszmenetlevéllel, illetőleg fuvarlevéllel vehet részt.

(2) Autóbusz-menetlevélként olyan okmány használható, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a személyszállítás jellege (szerződéses, különjárati, rendelkezésre bocsátás),

b) az üzemben tartó és – amennyiben van ilyen – a megrendelő (szerződő fél) megnevezése és címe,

c) a jármű rendszáma és a gépjárművezető (gépjárművezetők) neve,

d) a jármű kiállításának helye és ideje,

e) az útvonal az indulások, megállások, érkezések helyének és idejének, a szállított utasok számának, a kilométeróra állásának, valamint a megtett kilométer-teljesítménynek a feltüntetésével.

(3) Fuvarlevélként olyan okmány használható, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a szállítás jellege (fuvarozás, rendelkezésre bocsátás, bérvontatás, autómentés),

b) az üzemben tartó és a fuvaroztató megnevezése, címe,

c) a jármű rendszáma és a gépjárművezető (gépjárművezetők) neve,

d) az árura vonatkozó adatok [az árutulajdonos által kiállított szállítólevél száma, az áru megnevezése, mennyisége, a csomagolás módja, veszélyes áruknál a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai megállapodás (ADR) szerinti adatok], illetőleg a vontatott vagy szállított járműre vonatkozó adatok (tulajdonos vagy üzemben tartó megnevezése, címe, jármű rendszáma),

e) az áru átvételének és kiszolgáltatásának helye, ideje,

f) az útvonal az indulás, a megállások (fel- és lerakodás), az érkezés helyének és idejének, a kilométeróra állásának, valamint a – rakománnyal vagy rakomány nélkül – megtett kilométer-teljesítménynek a feltüntetésével.

(4) A közúti forgalomban nem közúti közlekedési szolgáltatást végző tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató és ezekből álló járműszerelvény, valamint autóbusz menetlevéllel vehet részt.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetekben menetlevélként olyan okmány használható, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) az üzemben tartó megnevezése, székhelye és a gépjárművezető neve,

b) a jármű rendszáma, telephelye,

c) a rakományra vonatkozó adatok (az árutulajdonos által kiállított szállítólevél száma, a szállítmány megnevezése, mennyisége, származása, a csomagolás módja, veszélyes áruknál az ADR szerinti adatok), illetőleg a szállított személyek számára vonatkozó adatok az indulás, a megállások és az érkezés helyének (fel- és lerakodás) és idejének, a kilométeróra állásának, valamint a megtett kilométer-teljesítménynek a feltüntetésével.

(6) Az (1) és (4) bekezdésben meghatározott tevékenységre elrendelt okmány szigorú számadásúnak minősül, azt eseményszerűen kell vezetni. A gépjármű használatba adásának igazolására az e rendeletben említett menetlevél és fuvarlevél abban az esetben alkalmazható, ha az tartalmazza a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/A. §-ának (4) bekezdése szerinti adatokat is. A mentesülés igazolásához szükséges adatokat az üzemben tartó utólag is rájegyezheti a fuvarlevélre, illetve menetlevélre.

(7) Ömlesztett áru tehergépkocsival, vontatóval és ezekhez kapcsolt pótkocsival vagy félpótkocsival végzett, a Magyar Köztársaság területén megkezdett közúti fuvarozásához (szállításához) kapcsolódóan a jármű vezetőjének rendelkeznie kell a megrakott jármű (járműszerelvény) össztömegét tartalmazó – a felrakó helyen, hitelesített berendezéssel (hitelesített mérleggel) elvégzett jármű mérlegelés vagy a tengelyterhelés mérés, illetőleg a rakomány súlyának mérlegelése alapján kiállított – jármű-tömegbizonylattal (a továbbiakban: bizonylat).

(8) Ömlesztett áru szállítása esetén az árut feladó vagy a felrakást végző köteles a bizonylatot a felrakás helyén a (7) bekezdésben meghatározott eljárás szerint kiállítani és a jármű vezetőjének igazolható módon átadni. Bányászati tevékenységgel kitermelhető anyagoknak a bányaüzem által a járműre (járműszerelvényre) történő felrakása esetén a feladó köteles a külön jogszabályban meghatározott, a rakodásra vonatkozó üzemi utasításoknak megfelelően eljárni.

(9) Ha a feladó vagy a felrakást végző a bizonylat kiállítási kötelezettségének nem tud eleget tenni, a bizonylat helyett írásbeli nyilatkozatot kell kiállítania és a jármű vezetőjének igazolható módon átadni.

(10) A bizonylat és az írásbeli nyilatkozat tartalma:

– a kiállító neve, címe, kiadási sorszáma, a kiadás helye,

– a felrakott áru megnevezése, tömege (kg),

– a felrakodás dátuma (év, hó, nap, óra, perc),

– a jármű mérlegelés vagy tengelyterhelés mérés alapján megállapított tömege (csak a bizonylaton),

– a jármű rendszáma, a menet- vagy fuvarlevél száma,

– a felrakodást végző aláírása, bélyegzője.

(11) A bizonylat vagy az írásbeli nyilatkozat a szállítás időtartama alatt a fuvarlevél vagy menetlevél mellékletét képezi, azt az ellenőrzést végző hatóság képviselőjének felszólítására be kell mutatni. A bizonylatot vagy az írásbeli nyilatkozatot a fuvarozás (szállítás) befejezését követően a kapcsolódó okmányokhoz csatoltan kell megőrizni.

(12) Túlsúly megállapítása esetén a külön jogszabály alapján fizetendő bírság a bizonylat kiállítóját terheli.

(13) A felhasznált vagy rontott okmányokat sorszám szerint, hiánytalanul, a bizonylatokra vonatkozó szabályok szerint kell megőrizni.

(14) A (2)–(4) bekezdésben meghatározott okmányt az üzemben tartó vagy írásbeli felhatalmazása alapján a jármű vezetője állítja ki, aki köteles azt a szállítás során eseményszerűen vezetni és aláírásával hitelesíteni. Közúti közlekedési szolgáltatás esetén a megrendelő, illetőleg a fuvaroztató az okmányon igazolja az elvégzett teljesítményt, árufuvarozásnál az áru átvételét is.

(15) Külön jogszabály az (1)—(4) bekezdésekben foglaltaktól eltérően rendelkezhet, és az e §-sal nem szabályozott szállításoknál is a menetlevél használatát kötelezővé teheti.

(16) Üzemanyag vásárlása vagy vételezése esetén az (1) és (4) bekezdésben meghatározott okmányon (menetlevélen, fuvarlevélen) fel kell jegyezni az üzemanyag-vásárlás vagy vételezés:

a) helyét, idejét és a kilométeróra állását, továbbá

b) a vásárlást vagy vételezést igazoló számla vagy más bizonylat számát.

23/A. §

A 23. § (7)–(10) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni

a) a 10 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó járművekkel, járműszerelvényekkel végzett szállításokra,

b) a közművek meghibásodása esetén a hiba elhárítására igénybe vett járművekkel végzett szállításokra,

c) közveszély, természeti csapás következményeinek elhárítására igénybe vett járművekkel végzett szállításokra,

d) a rendvédelmi szervek által üzemeltetett járművekkel végzett szállításokra.

23/B. §

(1)Személygépkocsis személyszállító szolgáltatást végző jármű a 23. § (2) bekezdés b)–e) pontja szerinti adatokat tartalmazó menetlevéllel vehet részt a közúti forgalomban.

(2) A menetlevél szigorú számadású okmánynak minősül, azt eseményszerűen kell vezetni. A felhasznált vagy rontott okmányokat sorszám szerint, hiánytalanul, a bizonylatokra vonatkozó szabályok szerint kell megőrizni.

24. §

A közúti forgalomban a jármű vezetője köteles a gépjárművön, illetve magánál tartani – a külön jogszabályokban meghatározott egyéb okmányokon kívül – a végzett tevékenységtől függően

a) a 4. § szerinti közúti árufuvarozói engedélyt, a 4/A. § szerinti közösségi engedély hiteles másolatát, az áruszállítási engedélyt, az 5. § szerinti autóbuszos személyszállító engedélyt és közösségi engedély hiteles másolatát, a járati engedélyt, a személyszállításra vonatkozó szerződés hiteles másolatát, az 5/A. § szerinti taxiengedélyt, az 5/B. § szerinti személygépkocsis személyszállító engedélyt, illetőleg a 2. § (2) bekezdése szerinti bejelentésről szóló igazolást, vagy a 6. § szerinti saját számlás utasszállításra vonatkozó igazolványt;

b) a járművezető részére a rendelet 11. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltétel teljesítéséről szóló igazolást, illetőleg az 5/C. § szerinti igazolványt, a gépjárművezető foglalkoztatási minőségét igazoló okmányt, valamint a járművezető állampolgárságától függően a 11. § (2) bekezdése szerinti járművezetői igazolványt;

c) a jármű igazolólapját, a 19. § (1) bekezdésében meghatározott bizonyítványt, a külön jogszabályban meghatározott Üzemeltetési és karbantartási naplót;

d) a Bizottság 2121/98/EK rendeletében meghatározott okmányokat, a 23. § és a 23/A. § szerinti fuvarlevelet, menetlevelet, utaslistát.

25. §

(1) A járművek jogszerű használatáért, valamint az üzem-, forgalombiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő műszaki állapotáért az üzemben tartó felelős.

(2) Az e rendeletben foglaltak megtartását – a hatáskörük gyakorlására vonatkozó szabályok szerint – a közlekedési hatóságok továbbá a személytaxi-szolgáltatás és a személygépkocsis személyszállító szolgáltatás esetén a települési önkormányzat jegyzője (a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat főjegyzője), a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság is ellenőrzi. Az ellenőrzésre jogosult szervek az 5/A. §-ban, az 5/B. §-ban és az 5/C. §-ban előírt feltételek meglétét, valamint a közterület használatára és az áralkalmazásra vonatkozó előírások megtartását a taxiállomásokon és próbautazások során is ellenőrzik. Az ellenőrzést végző szervek hatáskörükbe tartozóan lefolytatják a szabálysértési vagy közigazgatási eljárást, a közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység gyakorlásának jogát felfüggeszthetik; az engedély, az igazolvány visszavonását kezdeményezhetik.

(3) Ha az üzemben tartó az előírt engedély nélkül, illetőleg a közlekedési hatóság tilalma ellenére végez járművével közúti közlekedési szolgáltatást, a közlekedési hatóság kezdeményezésére a rendőrhatóság a jármű hatósági (forgalmi) engedélyét meghatározott időre bevonhatja.

26. §

(1) Ez a rendelet 1989. január 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) a gépjármű rendelkezésre bocsátása [2/1981. (I. 31.) MT és 20/1981. (VI. 19.) MT rendelet] az árufuvarozással, illetőleg a díj ellenében végzett személyszállítással,

b)

egy tekintet alá esnek.

(3) E rendelet alkalmazásában ömlesztett áru minden olyan anyag, amely részecskékből, szemcsékből vagy nagyobb anyagdarabokból, illetőleg ezek kombinációjából áll, és amelyet tömegben, rendezetlenül és csomagolás nélkül raknak a szállító jármű rakfelületére.

(4)

(5)

(6)A járandósági és személyi használatú személygépkocsik üzemeltetésére külön rendelkezések irányadóak.

(7)

(8) A menetrend alapján díj ellenében közforgalmú közúti személyszállítást végző autóbuszok járati engedélyeinek, valamint a nemzetközi árufuvarozási engedélyeknek az elosztási elveit és díját a gazdasági és közlekedési miniszter határozza meg.

(9)

27. §

(1) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2006/94/EK irányelve (2006. december 12.) a közúti árufuvarozás egyes típusaira vonatkozó közös szabályok létrehozásáról;

b) az Európai Parlament és a Tanács 2003/59/EK irányelve (2003. július 15.) egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzéséről és továbbképzéséről, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet és a 61/439/EGK, illetve a 76/914/EGK tanácsi irányelv módosításáról, 2. cikk, valamint a 10. cikk (2) és (3) bekezdése;

c) a Tanács 2004/66/EK irányelve (2004. április 26.) az 1999/45/EK, a 2002/83/EK, a 2003/37/EK és a 2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 77/388/EGK, a 91/414/EGK, a 96/26/EK, a 2003/48/EK és a 2003/49/EK tanácsi irányelvek az áruk szabad mozgása, a szolgáltatások nyújtásának szabadsága, a mezőgazdaság, a közlekedéspolitika és az adózás területén, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról, Melléklet IV. rész 2. pont;

d) a Tanács 2006/103/EK irányelve (2006. november 20.) a közlekedéspolitika területén elfogadott egyes irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról, Melléklet A. rész 6. pont.

(2) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) a Tanács 881/92/EGK rendelete (1992. március 26.) a tagállamok területére vagy területéről történő, illetve a tagállamok területén áthaladó, Közösségen belüli közúti árufuvarozási piacra való bejutásról, 13. cikk;

b) az Európai Parlament és a Tanács 1072/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól, 8. cikk;

c) a Bizottság 792/94/EK rendelete (1994. április 8.) a 3118/93/EGK tanácsi rendeletnek a saját számlás közúti árufuvarozókra történő alkalmazása részletes szabályairól;

d) az Európai Parlament és a Tanács 484/2002/EK rendelete (2002. március 1.) a 881/92/EGK és a 3118/93/EGK tanácsi rendeletnek a járművezetői igazolvány létrehozása érdekében történő módosításáról.

 

1. számú melléklet a 89/1988. (XII. 20.) MT rendelethez

 A. rész

A közúti közlekedési szolgáltatásnál

I. Belföldi közúti közlekedési szolgáltatásnál:

1/a) Személytaxival végzett szolgáltatásnál és személygépkocsis személyszállító szolgáltatásnál – a jármű vezetőjének – személytaxis és személygépkocsis személyszállító szolgáltatói képesítéssel kell rendelkeznie. A személytaxis és személygépkocsis személyszállító szolgáltatói képesítés megszerzéséhez vizsgát kell tennie:

– közlekedési, hibaelhárítási és vezetéstechnikai ismeretekből, vezetéselméletből,

– elsősegélynyújtási ismeretekből,

– vezetési gyakorlatból,

– a személytaxi tartozékainak kezeléséből,

– helyismereti jártasságból és idegenforgalmi ismeretekből,

– utasfelvételből, fuvarvállalásból.

1/b) Személytaxis és személygépkocsis személyszállító vállalkozói képesítéssel kell rendelkeznie. Személytaxis és személygépkocsis személyszállító vállalkozói képesítés megszerzéséhez a vállalkozás szakmai vezetőjének vizsgát kell tennie:

– vállalkozással kapcsolatos munkaügyi, pénzügyi, adózási ismeretekből,

– a személyszállítási szerződések szabályaiból.

2.

3.

II. Nemzetközi forgalomban végzett közúti közlekedési szolgáltatásnál:

1.

2.

3. Az 1. pontban meghatározott nemzetközi autóbuszos szolgáltatói képesítés

a) 2003. szeptember 10-e előtt megszerzett képesítés esetében 2008. szeptember 10-éig,

b) 2003. szeptember 9-ét követően megszerzett képesítés esetében a megszerzésétől számított 5 évig

hatályos, amely a B. részben meghatározott képesítéssel hosszabbítható meg.

4.A 2. pontban meghatározott nemzetközi árufuvarozói szolgáltató képesítés

a) 2004. szeptember 10-e előtt megszerzett képesítés esetében 2009. szeptember 10-éig,

b) 2004. szeptember 9-ét követően megszerzett képesítés esetében a megszerzésétől számított 5 évig

hatályos, amely a B. részben meghatározott képesítéssel hosszabbítható meg.

B. rész

A tehergépkocsival és autóbusszal végzett közúti közlekedési szolgáltatásnál, továbbá közúti áru- és személyszállításnál:

a) a C1; C1+E; C; C+E; D1; D1+E; D; D+E vezetői engedély kategóriákkal vezethető járművek vezetéséhez, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban: EGT-állam) állampolgárának és a nem EGT-állam állampolgárának rendelkeznie kell a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló külön jogszabályban meghatározott alapképesítéssel, valamint továbbképzési képesítéssel, a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 33/B. §-ában és 33/C. §-ában meghatározott időponttól;

b) az EGT-állam állampolgára a) pontban meghatározott képesítés megszerzését igazolhatja

ba) a külön jogszabályban meghatározott mintájú „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-nyal,

bb) vezetői engedéllyel, amelyen – az egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzéséről és továbbképzéséről, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet és a 61/439/EGK, illetve a 76/914/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. július 15-i 2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének (2) bekezdésében meghatározott – 95. sz. közösségi kód van feltüntetve,

bc) EGT-államban kiadott – a 2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletében meghatározott mintájú – „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-nyal;

c) a nem EGT-állam állampolgára, akit egy tagállami székhellyel rendelkező vállalkozás alkalmaz vagy foglalkoztat és közúti árufuvarozásra használt járművet vezet, az a) pontban meghatározott képesítés megszerzését igazolhatja az e rendelet 11. § (2) bekezdésében meghatározott „Járművezetői igazolvány”-nyal, amelyen a 95. sz. közösségi kód van feltüntetve;

d) a nem EGT-állam állampolgára, akit egy tagállami székhellyel rendelkező vállalkozás alkalmaz vagy foglalkoztat és személyszállításra használt járművet vezet, az a) pontban meghatározott képesítés megszerzését igazolhatja

da) vezetői engedéllyel, amelyen – az egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzéséről és továbbképzéséről, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet és a 61/439/EGK, illetve a 76/914/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. július 15-i 2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének (2) bekezdésében meghatározott – 95. sz. közösségi kód van feltüntetve,

db) a ba) pontban meghatározott „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-nyal,

dc) nemzeti bizonyítvánnyal, amelynek területükön való érvényességét a tagállamok kölcsönösen elismerik;

e) az a) pontban meghatározott képesítés megszerzésére nem kötelezett az a gépkocsivezető, aki olyan járművet vezet:

ea) amelynek maximális engedélyezett sebessége nem haladja meg a 45 km/órát,

eb) amelyet a Magyar Honvédség, rendvédelmi szerv, tűzoltóság tart üzemben,

ec) amely műszaki-fejlesztési, javítási vagy karbantartási célból forgalombiztonsági vizsgálat alatt áll, vagy olyan új vagy felújított jármű, amelyet még nem helyeztek forgalomba,

ed) amelyet védelmi helyzetben vagy katasztrófa-elhárítás céljából használnak,

ee) amelyet a vezetői engedély vagy az e rendeletben meghatározott szakmai képesítés megszerzésével összefüggésben végzett oktatás és vizsgáztatás céljából használnak,

ef) amely személyes használatban van, és amellyel kereskedelmi célú személy- és áruszállítást (közúti közlekedési szolgáltatást) nem végeznek,

eg) amellyel csak a járművet vezető munkája során használandó anyagot vagy felszerelést szállítanak és a jármű vezetése nem tartozik a gépkocsivezető elsődleges feladatához.


2. számú melléklet a 89/1988. (XII. 20.) MT rendelethez

 

 


3. számú melléklet a 89/1988. (XII. 20.) MT rendeleth
ez

 

Engedélymentesen végezhető nemzetközi közúti áruszállítási tevékenységek:

1. Postai küldemény szállítása közszolgáltatás keretében.

2. Sérült vagy javításra szoruló jármű szállítása.

3. Áruszállítás olyan gépjárművel, amelynek megengedett legnagyobb össztömege, beleértve a pótkocsi össztömegét is, nem haladja meg a 6 tonnát vagy engedélyezett terhelhetősége, beleértve a pótkocsi terhelhetőségét is, nem haladja meg a 3,5 tonnát.

4. Áruszállítás gépjárművel, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

a) a szállított árunak a vállalkozás saját tulajdonában, vagy általa eladottnak, megvásároltnak, bérbe adottnak, béreltnek, előállítottnak, kinyertnek, feldolgozottnak vagy ismételten helyreállítottnak kell lennie,

b) a szállításnak az árunak a vállalkozáshoz való beszállítását, a vállalkozástól való elküldését, azok vállalkozáson belüli vagy – saját szükségletei kielégítéséhez – vállalkozáson kívüli elvitelét kell szolgálnia,

c) a szállításhoz használt gépjárművet a vállalkozás saját személyzetének kell vezetnie,

d) az áruszállító járműnek a vállalkozás tulajdonában kell lennie vagy a bérelt járművel végzett közúti áruszállítás külön feltételeiről szóló 4/2000. (II. 16.) KHVM rendeletben meghatározott és az abban előírt feltételeket teljesítő bérelt járműnek kell lennie. Ezek az előírások nem vonatkoznak az egyébként használt jármű rövid idejű kiesése időtartamára beállított helyettesítő járműre,

e) a szállítás a vállalkozás főtevékenységéhez képest kiegészítő jellegű tevékenység.

5. Gyógyszerek, orvosi készülékek és felszerelések, továbbá más sürgős vészhelyzetekben (különösen természeti katasztrófák esetén) segélynyújtásra szánt áruk szállítása.

 

Utolsó módosítás: 2011.05.06